Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Pataky Adrienn: Antropomorf és dendroid organizmusok Szabó Lőrinc és Nemes Nagy Ágnes verseiben
elmosódnak: a fa antropomorfizálódása vagy az emberi test fává/ fához hasonló alakúvá válása megy végbe. Az utóbbi évek efemer elméleti próbálkozásai (darwinian literary theory, cognitive poetics, ecocriticism, evolutionary literary theory) egy újabb, interdiszciplináris igényű, egyszerre biológiai és irodalmi beszédmód vágyát implikálták - azonban inkább a befogadás felől,2 semmint az alkotói folyamat természeti-fiziológiai beágyazottságát és a létrejött műalkotás belső struktúráját-hálózatosságát tekintve. A biopoétika kérdezésmódja termékeny lehet a költészet számára, mert a fiziológiai-anyagi érzékelés, illetve a biológia tapasztalatainak segítségével kísérli meg a(z irodalmi) nyelv mélyrétegeinek feltárását és újradefiniálását. A gondolatmenet egyik kulcsfogalma - bármilyen közhelyesen is hangozzék - a metamorfózis: „Az élet metamorfózis" - ezzel a tőmondattal vezet be Andreas Weber3 a biopoétikába, könyve szerint egy költői ökológia felől kellene megközelítenünk a világot mint organizmusok célirányos rendszeréből felépülő, érzékeny hálózatot. Vizsgálatának - s egyúttal a biopoétikának - a tárgya az élő (bíos), mert mindennek ez az alapja, és minden ehhez vezethető vissza, még ha mára el is szakadtunk a természeti világtól. Amíg nem írjuk felül azt a mély elidegenedést, amivel ma jellemezhető az emberiség (például a környezeti katasztrófák, a technicizált kultúra, a kizsákmányolás miatt), addig nem fogjuk érteni a természetet, s ebből kifolyólag azt sem, mi történik velünk - vagyis önmegértés sem lehetséges. A természeti világ életünk szimbolikus leképezője, gondolataink táplálója, mentális fogalmaink alakítója - a költészetnek is gyakran az élő organizmusok tanulmányozása képezi az alapját. Az átszövöttségre jó példa Franco Morettinek, a Stanford irodalomtudósának könyve, a Graphs, Maps, Trees4- amely az általa kidolgozott dis2 Mint például Frederick Turner, aki azt vizsgálta, hogyan dolgozza fel az emberi agy az időmértékes verset. Lásd Frederick Turner, An Evolutionary/Chaotic Theory of Beauty and Meaning = Biopoetics: Evolutionary Explorations in the Arts, szerk. Frederick Turner - Brett Cooke, Paragon House, St. Paul, Minnesota, 1999, 126-127. 3 Andreas Weber, Biopoetics. Towards an Existential Ecology, Springer, Netherland, 2016. 4 Franco Moretti, Graphs, Maps, Trees. Abstract Models for a Literary History, Verso, Antropomorf és dendroid organizmusok... / 139