Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kabdebó Lóránt: „egy Költő Agya"

Lőrinc az ostrom utáni üldöztetések keservei közepette komolyan fontolgatja az öngyilkosságot, ám a benne élő fékek és ellenpontok hatására kinyilatkoztatja: „Csak az a rendetlenség mögöttem! Még nem vagyok kész; halálom: meghamisít!"9 Tehát minden látszólagos lezárás ellenére az önvizsgáló rálátás úgy értékelteti pályáját, hogy az még nem érkezett el a lezártság állapotába. Az idő alakulását követő monografikus pályaképem10 szintén Szabó Lőrinc költészetének megújulását mutatja fel, éppen barátja fanyalgó kritikáját kiegészítő jóslatos értelmezését ([Harc] „a bujdosó patak diadalmas feltöréséért") is beteljesítő,11 a Harc az ünnepért kötetben alakuló versmodell kiteljesedésében látva a későbbi változás alapozását. A Tücsökzene,'2 13 14 15 A huszonhatodik év,'2 a Valami szép14 és a Káprázat15 ciklus, sőt az Örök Barátaink 1948-as második kötete,16 benne Yeats-, Eliot- Rilke- és Milton-fordításokkal, valamint a teljesen felújított Shakespeare-szonettek17 ugyanennek a modellnek az eredményességét bizonyítják. Annak ellenére, hogy a közvetlen életrajz éppen az ellenkező hangoltságot válthatná ki, inkább a Te meg a világ kétségbeesett személyiséglátomását, mint ezt az emlékező jellegű, az élet értelmes kiteljesedését is számba vevő jelenetezését az emberi életrajznak.18 Nem az életrajztól, hanem a poétikai pályaképtől

Lőrinc, Magyar Csillag, 3(1943)/2, 66-77.

9 Szabó Lőrinc, Vallomások: Naplók, beszélgetések levelek, sajtó alá rendezte, jegyzetek Horányi Károly - Kabdebó Lóránt, Osiris, Budapest, 2008, 329.

10 Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc lázadó évtizede, Szépirodalmi, Budapest, 1970; Uö., Útkeresés és különbéke, Szépirodalmi, Budapest, 1974; Uö., Az összegezés ideje, Szép- irodalmi, Budapest, 1980.

11 Féja, I. m„ 371.

12 Szabó Lőrinc, Tücsökzene: Rajzok egy élet tájairól, MagyarÉlet, Budapest, 1947 [első változat; megírásának ideje: 1945 nyarától 1947 tavaszáig].

13 Szabó Lőrinc, A huszonhatodik év: Lírai rekviem százhúsz szonettben, Magvető, Budapest, 1957 [törzsanyagának megírási ideje: 1950,1951 húsvétjáig; Utóhang az ezt követő évek során].

14 Szabó Lőrinc Válogatott versei, bevezető Illyés Gyula, Magvető, Budapest, 1956 [új versei Valami szép cikluscím alatt, válogatás az 1944 és 1956 közötti verseiből],

15 Szabó Lőrinc 1953-ban keletkezett, majd 1956-ban befejezett versciklusa. Történetét és poétikáját lásd: Kabdebó Lóránt, Titkok egy élet/műben: Szabó Lőrinc utolsó versciklusának poétikai és filológiai szembesítése, Miskolci Egyetem BTK Szabó Lőrinc Kutatóhely, Miskolc, 2010 (Szabó Lőrinc Füzetek, 11).

16 Szabó Lőrinc, Örök Barátaink II. Kisebb lírai versfordítások második gyűjteménye, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1948.

17 Shakespeare szonettjei, ford. Szabó Lőrinc, Franklin, Budapest, 1948. [Új, átdolgozott kiadás.]

18 „Borzasztóan gyötörnek ezek az igazoltatási kínok. És mégis dolgoztam! Felesé,egy Költő Agya" / 13