Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Kulcsár-Szabó Zoltán: A (túl)élő üzenete
vagyis a költői megszólítás megszépítő teljesítménye mellett tanúskodó mintára („Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!"). A szamártövis ábrázolása a versben, a fenti összefüggést tekintve, a „szuronyos csontvázad" kifejezésben összegződik, hiszen itt tárul fel talán a legvilágosabban a leírást vezérlő kulturális kód (amelyben a védekező őr vagy katona külsőségei alkotják a domináns elemet) és a növény antropomorfizált testi attribútumait szervező kulturális kód is (a csontváz mint halálszimbólum), mely utóbbiban - mint az még majd szóba kerül - fontos szerep jut egy nehezen stabilizálható oppozíciónak, az eleven és a holt megkülönböztetésének. A kissé militáns megjelenésű bogáncs külső-érzéki tulajdonságai szinte kizárólag öltözetről, ékszerekről olvashatók le, oly módon tehát, hogy ruha és test kettéválását kell implikálniuk. A lila bóbita (amely egyszerre hordoz konkrét növény- és állattani jelentést, de talán még Weöres Sándor előtt is összefüggésbe hozható emberi vagy tündéri létezőkkel) külsődleges dísze, de szerves alkotóeleme is a növény tüskés felépítésének, mi több, valójában a „szárnyas gyermekek" is vele hozhatók összefüggésbe. A vers kétszer, a nyitányban, majd a harmadik versszakban is éknek nevezi magát a növényt, itt is érdemes megfigyelni a kettős jelentésben feltárulkozó konnexiót az öltöztető ékszer és a növény botanikai karakterét meghatározó, beékelődni képes, sértő vagy fenyegető tüske között.17 A vértezet és a (közelebbről nem részletezett) sebek ellen felöltőit páncél, a szuronyok tulajdonképpen a növény „talpig fegyverbe" öltözését fejtik ki. A - szárnyas gyermekei (voltaképpeni üzenete?) által hátrahagyott - csontváz, a verszárlatban már nem egyszerűen őr, hanem „holt őr", látszólag ugyan elképzelhető volna akként a testként, amelyet a katonás vértezet és az ékszerek takarnak, mégis kissé erőltetett volna eltekinteni attól, hogy a lecsupaszodott bogáncs látványa csakis a jelzett kulturális kódok közreműködésével osztható fel csontozatra és fegyverre. E felosztás ellen szól nyilvánvalóan az a különös hasonlat, amely 17 A két jelentés között névátviteles kapcsolat feltételezhető: A magyar rlyelv történeti-etimológiai szótára, 1. k., Akadémiai, Budapest, 1967,732. 124 / Kulcsár-Szabó Zoltán