Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Előszó
egy fontos tanulmányában - „nemcsak a fejével gondolkozik, hanem - mint számtalanszor fejtegette - az egész testi valójával".6 A jelen kötet talán legfeltűnőbb tematikus íve a Szabó Lőrinc-költészet ezen sajátosságának sokrétű feltárhatóságáról tesz tanúbizonyságot. Kulcsár Szabó Ernő tanulmánya a „természetlíra" Szabó Lőrinc-i újraértelmezéséből kiindulva az életmű költészettörténeti szituálhatóságát felvázolva mutatja be egy átgondolt biopoétikai program pregnáns jelenlétét ebben a költészetben, amelyet a kor filozófiai diskurzusának e vonatkozásban releváns tartományai felől is átvilágít. Nagy Csilla a Szabó Lőrinc költészetét meghatározó testfelfogás fontosabb összetevőit ismerteti az animalitástól a szerelmi költészet régióiig. Kulcsár-Szabó Zoltán a Szamártövis című költemény elemzése során vállalkozik Szabó Lőrinc életfogalmának értelmezésére, Pataky Adrienn tanulmánya szintén az emberi és növényi létformák viszony- rendszerére kérdez rá Szabó Lőrinc és Nemes Nagy Ágnes poétikai kezdeményezéseinek összehasonlítása során. Szabó Lőrinc fogadtatástörténetében mindmáig tartós kihívást képez a Semmiért Egészen: Kulcsár Szabó Ernő már említett tanulmánya után7 ezúttal Balogh Gergő vállalkozik a költemény értelmezésére, méghozzá a 20. század első felét meghatározó biopolitikai koordináták - és az élet ezek által megszabott kettős fogalma - kínálta, egyszerre poétikai és politika- elméleti kontextusban. Smid Róbert tanulmánya a Harc az ünnepért című, vitatott jelentőségű 1938-as kötet példáján azt mutatja meg, hogy az organikus létformák Szabó Lőrincnél egyszerre technikai mintázatokat is felmutatnak, vagyis e két régió egyszerű szembeállítása fenntarthatatlannak bizonyul e költészet perspektívájából. Buda Attila motivikus összefüggéseket feltáró vizsgálódása a két kései versciklus, a Tücsökzene ésA huszonhatodik éi/természetfelfogásá- nak értelmezéséhez járul hozzá. Szabó Lőrinc költészetfelfogásának más tényezőit tárgyalja Hor6 BarAnszky-Jób László, A józan költő. Szabó Lőrinc „költőietlen" költészete = Uő„ Élmény és gondolat, Magvető, Budapest, 1978,187. 7 Lásd az 5. lábjegyzetet. Előszó / 9