Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)

[5.] Jegyzőkönyv az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának üléséről - 1971. október 12.

Szigorúan titkos I. A Huszonötödik Színház feladatait az alapítólevél a következőkben határozta meg: a Szín­ház „Adjon otthont az egyértelműen szocialista mondanivalójú új magyar drámáknak, legyen műhelye a politizáló, a szocialista életforma és társadalmi együttélés problémáival foglalkozó műveknek, kísérleteknek. Alkalmazza a mondanivalót legjobban szolgáló mű­faji, művészi és színpadi módszereket. Teremtse meg az alkotó kollektíva és a közönség újfajta kapcsolatát és így járuljon hozzá a szocialista tudat kialakításáért folyó munkához”. Az első évad lezárultával megállapíthatjuk, hogy a Huszonötödik Színház - megszüle­tésétől kezdve következetesen e feladatok megvalósításán munkálkodott, általában sikerrel. Elkötelezett világnézeti színházként jelentkezett a magyar színházi életben: a maga sajátos művészi eszközeivel intenzíven kutatta a szocialista világnézet és tudat összetevőit, keres­te fejlesztésének lehetőségeit és módjait, a szocialista magatartásformák és életszemlélet, együttélés és etika ismérveit, érvényesülésének törvényszerűségeit. A Színház létalapját adó eszmei-művészi cél és tevékenység elsősorban a műsorpolitika kialakításában testesült meg. Olyan művek kerültek bemutatásra, melyek igen fontos tár­sadalmi, etikai problémákat vetnek fel: konkrétan vagy áttételes módon, példázatszerüen elemzik ember és közösség kölcsönhatását, megjelölve az ember valóságos helyét a társada­lom viszonyai között. A Gyász az egyéni szabadság lehetőségeiről vall, az ember és az egy­kori sivár, embert nyomorító társadalmi valóság kapcsolatát vizsgálja. A Szókratész annak az embernek sorsdrámája, aki a hatalom önző érdekei és manipulációs törekvései folytán szembekerül közösségének értetlenségével, korlátoltságával, s aki igazságának tudatában magatartásának minden következményét vállalja. A Tou O... az osztálytársadalom jelleg­zetes manipulációinak áldozatául eső emberről szól, akinek mártírhalála egy világrendet mozdít ki sarkaiból, az igazság, a humánus törvények győzelmét eredményezve. A Huszonötödik Színház alig másfél éves működése alatt sok tekintetben máris alkotó műhellyé szerveződött. — Ezt a műhelyt az új színházművészeti utak és eszközök felelősségteljes keresése, a lázas kísérletező hajlam és a divatszerűségtől való tartózkodás jellemzi. Rend­kívül nehéz körülmények közepette kezdte meg működését, de a szívós munka árán elért eredményeivel tekintélyt szerzett magának s ma már új színfoltot jelent a magyar színházi életben. — A Színházban intenzív és színvonalas dramaturgiai munka folyik, amely a szi­gorú darabválogatásban, a műfaji változatosságra, a műfajok körének állandó szélesítésére való törekvésben, az aktív darabformálásban, az igényes és többnyi­re kollektív adaptációs folyamatban egyaránt érezteti jótékony hatását. — Sikeres lépéseket tett az önálló művészi arculat kialakítása felé. A népi színját­szás hagyományait továbbfejlesztve és a XX. század avantgarde színházi áramla­tainak egyes vívmányait felhasználva, mindhárom produkciójában az egyértel­59

Next

/
Thumbnails
Contents