Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)

Lexikon

Szigorúan titkos 1930 között Berlinben filmrendező- és forgatókönyvíró. 1931-től Moszkvában a Fil­makadémia tanára, filmrendező. 1945-ben hazatért, forgatókönyveket írt, 1946—1949 között Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, megalapította a Filmtudományi Intézetet. Balázs Sándor (1883-1982): tanár, színműíró és ifjúsági író. Kezdetben történelmi drá­máival aratott nagy sikert. Színműveit a Nemzeti Színház is játszotta. Első sikerét A feleségünk című színdarabbal (1914) aratta. Fontosabb művei: Kisváros (1920), Álar­cosok (1921), Bikfic tanár úr (1936), A Bakó-lányok (1949), Az öregbéres (1953), Nő­gyűlölő (1962), Hannibál a kapuk előtt (1967), A győzhetetlen Caesar (1972). Bánki Zsuzsa (1921-1998): színésznő. A Színművészeti Akadémia elvégzése után, 1939- ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1951-től a Madách, 1953-tól a Petőfi Szín­ház tagja volt, 1962-től a Vígszínház művésznője. 1949—1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1976-tól az Újvidéki Akadémián, 1980-tól az Állami Balett Intézetben tanított. Bara Margit (1928-2016): színésznő. Egy évet végzett el Kolozsvárott a Színművészeti Akadémián. 1945-55-ben a Kolozsvári Magyar Színházban játszott. 1955-ben tele­pült át Magyarországra. 1957-ig a Petőfi Színház, 1966-ig a Nemzeti Színház mű­vésznője, 1966-tól 1978-ig a József Attila Színház tagja volt. 1978-ban, az Ónody-ügy következményeként, végleg visszavonult a pályától. Bárdos Artúr (1882-1974): rendező, színházigazgató, színházelméleti író. Pályáját új­ságíróként kezdte. 1909-ben Berlinben Max Reinhardt asszisztense, Hamburgban és Lipcsében rendező és dramaturg volt. 1910-ben Színjáték c. rövid életű folyóiratot alapított, de rendszeresen jelentek meg írásai a Nyugafozn is. 1912-ben Révész Béla íróval megalapította az Új Színpadot. 1915-től a Modern Színpad Kabarét vezette, mely 1918-tól Belvárosi Színház néven működött, s Bárdos kisebb-nagyobb megszakí­tásokkal 1948-ig igazgatója maradt. 1923-tól 1926-ig a Renaissance Színházat is igaz­gatta. 1926—1930 között Berlinben élt, 1930-ban néhány hónapig a Magyar Színház művészeti vezetőjeként dolgozott. 1932-ben a Révay utcai Művész Színházat irányítot­ta. 1936—1938 között igazgatója volt a Fővárosi Operettszínház épületében működő Művész Színháznak is. A háború alatt származása miatt félreállították. 1945-ben visz- szatért a színházi világba. 1948-ban kinevezték a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárává, színháztudományi előadásokat tervezett. 1948-ban az USA-ba emig­rált. 1949-ben a washingtoni Catholic University of America vendégtanára volt. Az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió munkatársaként hangjátékokat rendezett, és színházi tárgyú írásokat olvasott fel. Barta Lajos (1878-1964): író, újságíró. Először Pécsett jogot hallgatott, majd Budapesten bölcsészetet. Később tanulmányait félbehagyva Pécsett és Kassán volt lapszerkesztő. 1910-ben a Világ című lapnál dolgozott. 1920-ban emigrált. Először Bécsben és Ber­linben, 1934-től Pozsonyban, 1939-1945 között Londonban élt. 1946-ban hazatért. 592

Next

/
Thumbnails
Contents