Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[68.] Jegyzőkönyv az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság üléséről - 1981. június 30.
Szigorúan titkos ban elhangzott észrevételeket érvényesítse a nyár végi igazgatói — főrendezői értekezleten. Egyértelmű művelődéspolitikai normákat kell megfogalmazni és számon kérni az intézmények vezetőitől. Az évad során a munkát folyamatosan kísérjék figyelemmel. Fel kell lépni a negativizmus, az antihumanizmus, az ízléstelenség és az ellenzékiség minden jelenségével szemben. Megkülönböztetett támogatásban kell részesíteni a társadalmilag elkötelezett, szocialista alkotásokat. A KB agitációs és propaganda osztályával, valamint a tudományos, közoktatási és kulturális osztályával együttműködve sokkal hatékonyabbá kell tenni a kritikai műhelyek orientálását. A Művelődési Minisztérium gondoskodjék arról, hogy még ebben az évben elkészüljön és nyilvános vitára kerüljön a Nemzeti Színház művészi programja. b) A Művelődési Minisztérium tájékoztató jelentése az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága számára az 1980/81. színházi évadról és az 1981/82-es évad előzetes műsortervéről valamint az 1981. évi nyári színházi programról — 1981. június Előterjeszti: Tóth Dezső sk. Miniszterhelyettes I. A színházi élet mindig tükrözi azt a kort, azt a társadalmi állapotot, amelyben ki kell fejtenie hatását. Az elmúlt évben növekedtek a nemzetközi és a hazai politikai, társadalmi, gazdasági gondok, feszültségek. E változó közegben a 22 magyar színházi műhely és a jónéhány színházi vállalkozás elfogadható módon, higgadtan végezte munkáját. A klasz- szikus és a mai drámák többségének színpadra vitelében az aktuális gondolatközlés, morális-érzelmi hatás szándéka érződött. A társadalomkritikai attitűd kétségkívül erősödött, de ebben nagyrészt elért eredményeink védelme, az „érted haragszom...” gesztusa nyilvánult meg. Megnövekedett a társadalmi hivatású művészet mellett állástfoglaló, ars poetica jellegű produkciók száma. A tényleges közönségigényeket figyelembe vevőbb, közönség felé fordulóbb magatartás erősödésének számos jelét nyugtázhattuk az évad során. Jelentkeztek nemkívánatos jelenségek, tendenciák is. Egy-egy új magyar drámában, egy-egy rendező munkájában olyan történelem- és társadalomszemléleti zavarokat, bizonytalanságokat érhettünk tetten, amelyek a szocialista építőmunka lehetőségeinek és módszereinek vitatható megítélésében nyilvánultak meg. Némely produkcióban észlelhetők voltak a társadalmi gondoktól, küzdelmektől való elfordulás, az általánosító hiányérzet, az ideálnélküliség, az apátia jegyei. Több olyan előadás is született, amely - sokkoló hatású jeleneteivel vagy nyelvi szabadosságaival — a nézők ízlését provokálóan tette próbára. Helyenként a kom- mercializálódás, az értéktelen bulvár térhódításának is tanúi lehettünk. * * * 532
