Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)

[4.] Urbán Ernő Fő a csomagolás a Vidám Színpadon - 1971

Szigorúan titkos

A darab bemutatója előtt a Fővárosi Tanáccsal és a Vidám Színpad illetékeseivel megbeszéltem kifogásainkat. Véleményem szerint a szerző azért nem tudott elég jó szatírát írni, mert amit ilyen indulattal támad, az nem olyan nagy ügy, hogy az embereket általában foglalkoztatná. Sőt nagyon is helyes cselekedet, ha megfelelő színvonalon csomagolt áruinkért kemény valutát sikerül beszerezni. Az érdekeltség foka lehetett volna az a cél, melyre villámait lövöldözhette volna Urbán. Ez azonban mind az elnök, mind az üzletszerző jellemzéséből kimaradt. Sajnos még ott tart - és ezt általában is lehet mondani - a magyar író és a magyar színház, hogy kicsúfolni valamit csak eddig bevált és a közönség által elfogadott módon lehet (ezért olyan sok a részegen játszott negatív figura pl.). De nem merik bírálni pl. a tisztességtelenül nagy nyereségrészesedést.

Az előadás még inkább megtoldja a zavart, mert a visszásságokat (saját érdekében) feltáró újságíró némileg pozitív figuráját kis Kabossal játszatják, ami már eleve elveszi a lehetőségét a szatírának.

További intézkedést nem igényel.

olvashatatlan aláírás sk. IV. 10

Jelzet: MNL OL XIX-I-4-jf-2. tétel-170112-1971.

Géppel írt tisztázat, pecsét nélkül, olvashatatlan saját kezű aláírással. Rajta kézzel: A darabot becsatoltam. Illetve: Szabó e! Furcsa módon az író azokkal azonosul, akiket bírálni szándékozik. Odacsapódik még a siker kedvéért is. En olvastam. Olvasni kell. Malonyai

48