Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[52.] Jegyzőkönyv az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága üléséről - 1979. július 17.
Szigorúan titkos felújításához, korszerűsítéshez, a kiszolgáló és szociális helyiségekhez szükséges alapösszeget, valamint az objektumokat. Az említett határozat szerint a másik önálló színházi együttes és működés 1982. augusztus 1-től indulna meg, zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház néven. Hátterét képeznék a megye ipari, demográfiai és közoktatási, közművelődési fejlődési tendenciái, eredményei. Lakosságának közel a fele munkás, ugrásszerűen nőtt az értelmiségiek száma. Közoktatásuk erősen koncentrált, iskoláik kétharmad része városi színvonalú. Közművelődési intézményhálózatuk a legjobbak között van az országban. Megyei Művelődési Középpontja mind személyi, mind műszaki-technikai vonatkozásban bázisa lehet a jövőben kialakuló hivatalos színháznak. Több járási székhely objektuma (jelen pillanatban ilyen tekintetben alig kihasználva) kiváló tájolási helyül szolgál majd. Az új színház a veszprémi Petőfi Színházzal azonos nagyságrendű együttes lesz, mintegy 30 prózai színésszel. Komplex művészeti műhelyként bevonja más művészeti ágak képviselőit is a színházművészeti tevékenységbe. Az évi 300 előadást (mintegy 9 bemutató) a megye székhelyén, négy járási székhelyen kívül Vas megyében és a Murán túli (Szlovénia) területen kerül színpadra. Mind Zalaegerszeg, mind a megye továbbra is fogadná — erősen csökkentett mértékben - a kaposvári együttest, valamint a Népszínház utazó társulatait is. A Hevesi Sándor Színház minden más mutatója (a színészeken és az előadásszámon túl az egy igazgató-főrendező, két rendező stb. összesen mintegy 100-110 fő, kb. évi 13 millió Ft-os gazdálkodási volumen) a veszprémivel azonos. A Megyei Tanács — a SZOT- tal megegyezve - biztosítja a meginduláshoz a Megyei Művelődési Központ épületét, kellő átalakítással, továbbá az összes szükséges kiszolgáló és szociális helyiségeiket, beleértve a színészházat, lakásokat is. Mindkét új színház művészeti (személyi) bázisát az újabb rendező-generációk és színészosztályok adhatják, amelyeket a tárca 15 éves művészetoktatási tervében szerepeltet. Az alapítás és működés helyi jelentőségén túl a két új társulat tevékenysége egyéb változásokat is eredményez: több színházművészeti kapacitás jut Tiszántúlra, Eszak-Magyarországra, valamint Közép-Dunántúlra is. Végső soron lényegesen javul fontos ipari vidékek, központok és rosszul ellátott egyéb települések, vidékek színházművészeti kulturáltsága. Az új társulatok alapítása jelentős módon javíthat a színészek szociális helyzetén és gazdaságosabb tevékenységet eredményezhet a társulatok utaztatása helyett. A Kulturális Minisztérium a VT. ötéves tervidőszakban vonatkozó színház- és tagozatfejlesztési és rekonstrukciós terv keretében tájékoztatta a Pénzügyminisztériumot a nyíregyházi és zalaegerszegi színházi társulat első helyre rangsorolt létrehozása mellett történt állásfoglalásáról. A Kulturális Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közt ez ügyben a tárgyalások folyamatban vannak. 391
