Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[36.] Jegyzőkönyv az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága üléséről - 1975. június 24
Szigorúan titkos Cariosa Kecskeméten;173 Dosztojevszkij, Moliére, Ibsen darabjai Kaposvárott, Miskolcon, a Madách Színházban). Nem voltak indokoltak azonban az olyan törekvések, melyek a klasszikusok mondanivalóját erőltetetten vonatkoztatták a mai valóságra (Schiller: Haramiák című darabja a Miskolci Nemzeti Színházban,174 Szuhovo-Kobilin: Raszpljujev nagy napja című drámájának színre vitele a Huszonötödik Színházban).175 Amikor szükséges volt, néhány esetben a Kulturális Minisztérium - a helyi tanácsi szervekkel egyetértésben - beavatkozott egy-egy mű vagy előadás sorsába (el kellett halasztani pl. Schwajda György: Mari című új alkotásának bemutatását, mivel a mű politikai- lag-művészileg egyaránt éretlennek bizonyult, a további munkát igényel;176 korlátozni volt indokolt a Raszpljujev nagy napja című darab előadásszámát a Huszonötödik Színházban, mivel az előadás egyes hangsúlyai zavaros ideológiai szemléletet jeleztek). 1974-ben az elmúlt évihez képest 260-nal nőtt az előadásszám, és 330.000-rel növekedett a nézők száma (összesen több mint 5,4 millió néző látogatta az előadásokat); tovább javult a színházak kihasználtsága. A nézők számának gyarapodása új nézők bevonását is jelentette a színházi kultúrába. Az üzemi dolgozók és a fiatalok nagyobb számban kerültek a színházak nézőterére. Segítették ezt a folyamatot azok a kedvezményes akciók, amelyek révén 1974-ben háromszor annyi szocialista brigád vásárolt félárú bérletet, mint 1970-ben (14.300 fő). Fokozódott a fiatalok színház iránti érdeklődése; 1974-ben a nézők több mint egynegyede ifjúsági kedvezményben részesült (1,4 millió); a bérlők közel 30%-a váltott kedvezményes ifjúsági bérletet (51.000). A Kulturális Minisztérium közművelődési feladattervének folyamatos megvalósításával kiterjedtek és elmélyültek a szocialista brigádokkal való különféle jellegű kapcsolatok. Egyre több színház szervezett vitaesteket, hozott létre „színházbarátok körét”. Országos méretűvé vált az iskolaszínházi tevékenység. Javult a színházi propaganda — bár még korántsem a kívánt mértékben — hatékonyabbá vált a közönségszervezés. Továbbra is jelentős volt az a segítség, amelyet színházaink a Magyar Rádió és a Magyar Televízió művészetpropagan- da-tevékenysége folytán kaptak. Közművelődési feladataiknak mind eredményesebben tesznek eleget színházaink. Ösz- szeftigg ez a körzeti rendszer további fejlődésével, a színházi ellátás egyenletesebbé válásával. Erősödött a fővárosi s a vidéki színházak jelenléte a közművelődés szempontjából gyengébb adottságú vidékeken, a peremkerületek művelődési házaiban; a Kulturális Minisztérium támogatásával a nézőket továbbra is beszállították a körzeti játszási központokba. 173 Schiller, Don Curbs (bem.: Katona József Színház, Kecskemét, 1974. október 4. rend.: Ruszt József). 174 Schiller, Haramiák (bem.: Miskolci Nemzeti Szíház, 1975. január 17. rend.: Nagy András László). 175 Szuhovo-Kobilin, Raszpljujev nagy napja (bem.: 25. Színház, 1975. január 9. rend.: Szőke István). 176 Majd csak 1986. november 28-án mutatják be a Pécsi Nemzeti Színház Stúdiószínházában Szőke István vendégrendezésében. 221
