Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)

[31.] Észrevételek a főszerkesztői értekezlet anyagához - 1973

Szigorúan titkos 1972. október 3-i, a művészeti szövetségekről szóló határozatáról. - Ugyancsak említi ezt a határozatot Búzás Árpád: Visszapillantás és program c. írása a Művészet áprilisi számában.) (Megjegyzésünk: Kifejezetten kértük a főszerkesztő elvtársakat arra, hogy a Politikai Bizottság fenti határozatáról ne történjék említés a lapokban és folyóiratokban. Az ilyen és hasonló kérdésekben nagyobb figyelmet és fokozott körültekintést várunk el.) — A Művészet áprilisi számában a már említett Búzás Árpád cikkben (Visszapillantás és programi az alábbiak olvashatók: „ Az Iparművész Szakosztály problémáinak megoldá­sában elsősorban a Művelődésügyi Minisztérium képzőművész osztályától vár segítséget és támogatást... Kapcsolatunkat ugyanis túlzás lenne az együttműködés formájának tekin­teni... elégedetlenségünknek további oka az, hogy a Minisztérium képviselője majdnem minden alkalommal hiányzott olyan szövetségi megmozdulásokról, amelyeken az egy szak­ma tevékenységének az értékelését adta meg. Némi szégyenkezéssel vettem azt is tudomá­sul, hogy 4 éves munkánk legjelentősebb vállalkozásán, a ..Tanácskozás az iparművészet­ről” című 2 napos ankéton saját tárcánk nem volt jelen, s nagyobb támogatást kaptunk és több odafigyelést élveztünk azoktól, akik nem is közvetlenül érdekeltek problémáinkban. Egyébként, a tanácskozást követően sem vont le az Osztály semmiféle konzekvenciákat, s meg sem kísérelt fejlesztési programot kidolgozni... mindez azt igazolja, hogy a Művelő­désügyi Minisztérium nagyon elhanyagolta az iparművészet területével való foglalkozást. Reméljük, hogy a PB határozatának végrehajtása kihat majd erre a munkaterületre is.”- Ugyancsak a Művészet áprilisi száma közölte Tímár Árpád jegyzetét ..Díjak, jutal­mak - némi hiányérzettel” címmel. Tímár Árpád szerint az elmúlt időszakban Kondor Béla halála után sokan vetettek számot azzal, hogy mit tettek, vagy mit mulasztottak vele kapcsolatban. „Nem jogosulatlan ezt megtenni a díjak és jutalmak szempontjából sem.” „Művészettörténeti jelentősége nagyobb volt, semhogy egy legyen a nívódíjjal, vagy akár a Munkácsy-díjjal jutalmazott sok közül. Kellő távolságból bizonyára úgy fogunk vissza­tekinteni életművére... hogy megérdemelte volna a Kossuth-díjat, s hogy a Kossuth-díj rangja, hitele sem csorbult volna, ha Kondor Béla művészetét kitüntetik vele.” A jegyzet írója szemrehányást tesz a lektorátusi különdíjak odaítélésének mikéntje miatt is. Ez a kitüntetés sokszor inkább nivellál, semmint, hogy kiemelne, s felhívná a figyelmet a leg- jobbakra.- A Filmvilág május 15-i számában Létay Vera: Kényelmetlen fiatalok címmel számol be a kőszegi Ifjúsági Filmnapokról. A Balázs Béla Stúdió filmjei idén nem lépték túl a jól megoldott vizsgafeladatok szintjét, de ugyanaz a szenvedélyesen elkötelezett társadalmi érdeklődés jellemzi őket, mint amilyenek a korábbi alkotásaik is voltak. Nincs igaza annak a felhasználónak, aki a szövetség közgyűlésén elmarasztalta őket. „...sokkal bizakodób- ban láthatjuk a magyar filmművészetet, de a szocialista társadalom jövőjét is, ha a most jelentkező fiatal nemzedék első, jelképes lépéseivel nem a könnyű ellenállás irányába indul 173

Next

/
Thumbnails
Contents