Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[31.] Észrevételek a főszerkesztői értekezlet anyagához - 1973
Szigorúan titkos A vidéki folyóiratok tanácsi irányításának kérdései Az Agit. Prop. Biz. 1972-ben a tárgyban született állásfoglalás kimondta: „a vidéki folyóiratok közvetlen irányítását és ellenőrzését a megyei tanácsok a megyei pártbizottságok segítségével végezzék.” Tapasztalataink szerint a közvetlen irányítás feladatát a tanácsok nem látják el — eddig mindössze annyi történt, hogy néhány tanács illetékes fóruma beszámoltatta a főszerkesztőket a lap munkájáról. (Életünk, Napjaink, Alföld). Van, ahol az illetékes tanácsi funkcionáriusok nem is ismerik azt az állásfoglalást. Jelenleg azonban a tanácsok nem is képesek ellátni a közvetlen, tehát napi irányítást: ehhez nincs kellő irodalompolitikai felkészültségük és informáltságuk - inkább hosszú távon kísérheti eredményesen figyelemmel a lap munkáját. Mindezek a kérdések meglehetősen tisztázatlanok - a mostani főszerkesztői értekezleten e problémára csak utalni célszerű azzal, hogy megoldását az érintett megyékben, a pártbizottság illetékes munkatársai, a tanácsi vezetők és a főszerkesztők külön e céllal összehívott értekezletén tervezzük. A Hegedűs — Heller ügyről:157 Illetékes helyről már kaptak megfelelő tájékoztatást a főszerkesztők. Néhány tanulságra azonban fel kellene hívni a figyelmüket. 1. ) Annak idején inkriminált írások egyike-másika irodalmi folyóiratban jelent meg. Ez aláhúzza annak a fontosságát, hogy tudományos igényű írások esetében - ha a szerkesztőség nem eléggé felkészült - vegyen igénybe szaklektort. 2. ) Nem csupán Hegedűs Andrásról és Heller Ágnesről van szó. Az ideológiai veszély számos más csatornán is jelentkezik. Nagy figyelemre van szükség, hogy ideológiailag helytelen nézeteket megfogalmazó írások ne kapjanak nyilvánosságot, vagy megfelelő kommentárral jelenjenek meg. (Pl. Kulcsár Szabó Ernő tanulmánya az Alföldben).- A Színház c. folyóirat márciusi számának vezető anyaga Boldizsár Iván: A Színház és a színházak című cikke. Ebben leszögezi, hogy a folyóirat és a színházak közötti viszony 157 Az 1973-as ügy „filozófus per” néven került be a köztudatba, noha valójában nem is volt per a szó igazi értelmében. „Az 1972. novemberi MSZMP KB ülés felszámolta az új gazdasági mechanizmust, meghirdette a »rendcsinálást«. Kádár kijelentette, nincs »sajátos magyar modell«, s ezzel lényegében a reformok felszámolására utalt. Az 1973. januári országos ideológiai konferencián az ideológiai-kulturális kérdésekben megfellebbezhetetlen Aczél György súlyos, elítélő kijelentéseket tett, név szerint is említve néhány filozófust. Ezt követően született a Kultúrpolitikai Munkaközösség 1973. márciusi állásfoglalása, amelynek alapjául Hegedűs András, Heller Ágnes, Márkus György, Márkus Mária, Kis János, Bence György és Vajda Mihály néhány, cím szerint is említett írása szolgált” (N. n, Amikor az MSZMP elhatárolódott önmagától, Múlt-Kor, https:// mult-kor.hu/20090526_amikor_az_mszmp_elhatarolodott_onmagatol Letöltés: 2017. december 18.). 171
