Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[23.] Örkény István - Nemeskürty István Rekviem egy hadseregért (A holtak hallgatása) a Vígszínházban - 1972
Szigorúan titkos d) Várkonyi Zoltán levele Ilku Pál művelődésügyi miniszternek, 1972. november 3. Kedves Ilku elvtárs! Miután továbbra is úgy érzem, hogy a Rekviem előadásának ügye jó ügy, miután elgondolkoztam azokon a kritikai megjegyzéseken, amelyeket voltál szíves elmondani találkozásunkkor, azokat közöltem az írókkal, néhány további konzultációt tartva velük, változtatásokat eszközöltünk a darabon. Elküldöm Önnek az így kialakult utolsó példányt, amelyet, ha nem kíván teljes egészében újraolvasni, úgy magukat a változtatásokat felismeri a más színű papírról. A tizen- négy-tizenöt oldalt kitevő változtatások megkísérelnek választ adni az Ön által említett kifogásokra. (Osztálykérdés, Jány „karakánsága”, Crámer hadtest ügye, rekviem kérdés, áldozatok-e, vagy csak halottak stb.) Új darabot persze nem tudtunk írni, de e pillanatban én magam meg vagyok győződve arról, hogy itt akár magyar történelemszemlélet, akár szovjet-magyar kapcsolatok, akár társadalomkritikai szempontok szerint is pozitív műről van szó. Nagyon kérem Önt, hogy ezúttal, bár ismerem sűrű elfoglaltságát mégis olvassa gyorsan a beküldött kéziratot, mert színházunknak négy-öt napon belül döntenie kell elkövetkezendő műsoráról, amely sajnos a román vendégrendező lemondása folytán még bonyolultabbá és nehezebbé vált. Őszinte barátsággal üdvözli és a gyors választ előre is köszöni Várkonyi Zoltán Jelzet: Várkonyi-hagyaték. OSZK SZT Fond 27. Vígszínházzal kapcsolatos iratok - Örkény István müveinek vígszínházi pályajutása. Géppel írt piszkozat. Sajátkezű aláírással. e) Várkonyi Zolán levele Előre bocsátom, hogy két nagyon fontos, és a darabban hibásan ábrázolt ponton igen értékes segítséget kaptam. Az egyik Jány tartalékjának az úgynevezett Cramer-hadtestnek a beállítása, amely valóban mit sem változtatott volna az eseményeken. A másik: Stomm Marcell szerepének szépített beállítása, aki pedig később egy döntő kérdésben siralmasan szerepelt. Ezek azonban olyan megállapítások, melyek nem csak helyesek, hanem ki is javíthatók, és nem érintik a dráma egészét. A harmadik részletkérdéssel nem tudok egyetérteni, mert ha mi Jányt fekete-fehéren, mint háborús bűnöst, fasiszta tömeggyilkost, cinikus és korlátolt férget ábrázoljuk, és semmi mást nem mondunk el róla, akkor személye drámailag érdektelenné válik, választási 123
