Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)

[18.] Jegyzőkönyv az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottság üléséről - 1972. július 18.

Szigorúan titkos- Ügyeljünk arra, hogy egy évadban mai magyar élő írók több munkával ne szerepeljenek műsoron (pl. Nemzeti Színház).- A minisztérium segítse elő a széles művészi bázis foglalkoztatásában a demokratizmus érvényesülését és intézkedjék egyes színészek - különböző személyi kapcsolatok révén elért — túlzott szerepeltetésének megszüntetésére.- A minisztérium koordinálja a MRT vezetőivel a színházi terveket, erősítse a színházak népművelő- közművelődési funkcióját.- A minisztérium dolgozza ki a művek bemutatásának engedélyezési rendjét, akadályozza meg, hogy a színházakban nem engedélyezett eszmeileg, politikailag káros műveket amatőr együttesek előadjanak.

A Bizottság felkéri a Művelődésügyi Minisztériumot, hogy a jövőben a következő évad

műsortervével együtt az előző színházi évadról is adjon elemző jelentést.

írásban kapja: Ilku Pál, Nagy Miklós, Tömpe István elvtársak.

a.) A Művelődésügyi Minisztérium Színházi Főosztályának előterjesztése az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére az 1972/73. évi színházi műsortervről - 1972. június

1. ) Az 1972/73-as színházi évad műsorát az MSZMP KB Agit. -Prop. Bizottság 1971. okt.

12-i határozata alapján készítettük elő. Meghatároztuk a műsortervezés legfontosabb szempontjait, a Színházi Intézet segítségével ajánló listát állítottunk össze, meghívásos drámapályázatokat indítottunk el, valamennyi színházi és tanácsi vezetővel közvetlen és többszöri tanácskozást folytattunk.

2. ) Szembesítve a fentieket a színházak benyújtott műsortervével, megállapíthatjuk: a műsorterv - a jelen, még nem végleges formájában, a néhány bírálható vonásával együtt is — lényegében és összességében megfelel a szóban forgó dokumentumokban megfogalmazott műsorpolitikai koncepciónak.- Változatlanul hangsúlyosan szerepelnek a klasszikus és új magyar művek. A modern magyar drámairodalom szinte minden számottevő képviselője jelen van. Több írónk először jelentkezik e műfajban (pl. Maróti Lajos, Petri György). A tervbe iktatott magyar drámákat - összességükben - a szocialista tartalom és a közéleti jelleg erősödése jellemzi. Több- ségük - történeti vagy mai tárgyuktól függetlenül - a szocialista társadalom építésének, a szocialista gondolkodásnak, együttélésnek és etikának időszerű kérdéseivel foglalkozik (Dobozy, Galambos, Fejes, Benedek Katalin, Illyés, Végh Antal, Gyurkó, Berkesi stb.).

107