Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[16.] A fővárosi színházak 1972/73-as előzetes műsorterve - 1972
Szigorúan titkos A műsorterv egy részét korábban jóváhagytuk (Bilincs, A szombat hétfőn kezdődik), az adaptáción, a monodrámán és a jubileumi politikai kabarén még dolgozik a színház. Tekintettel a színház sajátos műfaji helyzetére, a műsortervet elfogadjuk. Vidám Színpad Molnár F. — Karinthy F. — Fényes Szabolcs: Delilla Gyárfás Miklós: Cecília Bertold Brecht - Kurt Weill: Happy end Gádor Béla - Fényes Szabolcs: Részeg éjszaka Új politikai kabaré Gádor Béla - Fényes Szabolcs: Részeg éjszaka Az eredeti vígjátékot 1946-ban mutatta be a Magyar Színház Both Béla rendezésében. Egy kisember - takarékpénztári tisztviselő - „lázadását” és boldog révbejutását rajzolta meg néhány vonással a szerző. Darabja ma már elavult, jelenlegi formájában aligha játszható el. A színház azonban megpróbálja zenés változatban elfogadhatóvá tenni - remélhetően sikerrel. Bertold Brecht - Kurt Weil: Happy End Brechtnek ez a műve nálunk ősbemutató lenne. Hősei mintha a Koldusoperából és Shaw Barbara őrnagyából léptek volna ki, természetesen Brecht fegyverzetében. A híres brechti „elidegenítő” hatás teljes rekvizitumát megtalálhatjuk e darabban, a feliratos táblától a mély gondolati tartalmat és pikantériát egyaránt kifejező songokig. Tragikum és komikum, valóság és irrealitás váltakozása adja meg a darab sajátos brechti atmoszféráját. Társadalmikritikája ugyan nem olyan erőteljes mint a Koldusoperáé, mondanivalója azonban egyértelműen pozitív. Túlzottnak tartjuk — a többi színház Brecht - bemutató terveinek ismeretében ebben az évadban a Vidám Színpad Brecht-célkitűzését. Emellett kétséges, hogy a színház társulata meg tud-e birkózni ezzel a feladattal. A fővárosi színházak 1972/73-as előzetes műsorterveinek összegezéseként az alábbi problémákat tartjuk szükségesnek jelezni az elkövetkező évad munkájának újrafogalmazása és módosítása érdekében: 1.) Ahogyan általában a művészetek korszerűségének alapvető kritériuma, hogy milyen mértekben tudnak számot adni az adott kor politikai, gazdasági, tudati változásairól, s az ezekkel kapcsolatban lévő emberi konfliktusokról úgy a magyar színházművészet korszerűségének is központi kérdése, hogy itt és most miként képes művészi módon megfogalmazni az itt és most létező világ lényegét. Ebbe az irányba a kaput a kortárs magyar drámairodalom van hivatva megnyitni. 99
