Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
„LELKEMBEN BAKHÁNSLÁRMA TOMBOL” A fiatal Babits dionüszoszi és apollóni verseiről
„LELKEMBEN BAKHÁNSLÁRMA TOMBOL” A fiatal Babits dioniiszoszi és apollóni verseiről Babits filozófiai alapozottságú, fiatalkori költészetének kísérletező, játékos és ugyanakkor elmélyült világát az egy napon született ikerversek, a Bakhánslárma és a Hegeso sírja keletkezése, a világirodalmi hatások termékeny összefonódása példázza talán a legjobban. A két verssel kapcsolatban Rába György emelte ki elsőként azt a szemléletbeli, filozófiai törekvést, melyre Babits ihlettörténeti vallomásai is utalnak, hogy a Bakhánslárma a nietzschei értelemben vett, látomásos dionüszoszi mámor költői kifejezése, a Hegeso sírja pedig ennek létszemléleti pácaként az apollónikus látásmód szobrászi tömörséggel megformázott szonettje.1 Bár sokat írtak a versek életrajzi és eszmetörténeti hátteréről, mégis maradtak talányok, melyek megfejtésre várnak, hiszen azt pontosan tudjuk, hogy a versek Szekszárdon, egy forró nyári napon születtek, de az bizonytalan, hogy pontosan melyik évben történt mindez. Nietzsche filozófiai hatása is jól ismert, ám a Babits által fennmaradt keletkezéstörténeti vallomásokban emlegetett ihlető Michelet-mü mindmáig azonosításra várt, s így annak esetleges poétikai, filozófiai jelentősége, összefüggése az apollónikus-dionüszoszi ábrázolás kettősségének kísérletével is homályban maradt. Babits bár két helyen is vall a versek keletkezésének körülményeiről, a keletkezés évét mégsem idézi fel határozottan. Egyszer Szilasi Vilmos barátjának kérésére írta illetve diktálta le első három kötetének verseivel kapcsolatos emlékeit, egy másik alkalommal Szabó Lőrincnek vallott verseiről, amit a fiatal költőtanítvány gyorsírással jegyzett le. Mindkét vallomás szerint Szekszárdon született a Bakhánslárma: „Szekszárd / Szőllőhegyen. / Reinach: Művészet / kis tükrét olvastam. / Catullus: Atthys” - olvasható a Szilasi-kötetben.1 2 A Szabó Lőrincnek tett hosszabb vallomásában Babits összekapcsolja a Hegeso sírja keletkezésével, mégpedig úgy, hogy egyszerre mindkét verseimet említi, s utána a felsorolás rendjében beszél róluk: ,JBakhánslárma és Hegeso. Szekszárdon írtam, a szőlőhegy tetején, a tanyánkban a déli órákban. Olvastam a következőket ebben az időben, mindenik hatással volt erre a versre = Catullus »Atthys könyvét«, amelyben valaki megherélte magát és ez is bacháns környezetben történt. Továbbá Michelet egyik könyvét, vallásos történeteit, melyben a Bachansról sok szó van. És akkor 1 Rába 1981. 201,260. 2 ItK 1994/5-6. 7
