Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
MIÉRT SZIMBÓLUMOK? Egy címadás értelmezési lehetőségei
MIÉRT SZIMBÓLUMOK? Egy címadás értelmezési lehetőségei A Nyugat 1910. október 15-i számában Szimbólumok címmel öt részes, stanzákból álló versfüzért publikál Babits. A versek egységes versformája, a tagversek összefüggő címei azt a feltételezést sugallhatják, hogy egyetlen költői lendület terméke a versfüzér. Azonban az egyes részversek kéziratait az Angyalos könyv harmadik füzetében áttekintve megállapíthatjuk, hogy nem egyszerre születtek, hiszen kézirataik nem közvetlenül egymás után következnek a naplószerű folyamatossággal vezetett kéziratos füzet lapjain. Meglepő, hogy a füzetben mindegyik stanza cím nélkül lett lejegyezve. Elhelyezkedésük és a többi vershez való viszonyuk alapján megállapítható, hogy az első vers születését követő egy éven belül íródtak, s keletkezésük sorrendje megegyezik a versfüzérben elfoglalt helyükkel.1 Az elsőként lejegyzett vers a Ne mondj le semmiről 1909 őszén keletkezett, a következő három stanza (Szimbólum a holdvilágról, Másik szimbólum, Nunquam revertar) gyors egymásutánban, 1910 tavaszán íródott, majd valamivel később, legutoljára, vagy nyár elején, vagy ősszel, a Sárga lobogó. Bár Babits a címeket utólag adja a tagverseknek, de az összeszerkesztés gondolata feltehetőleg már megírásuk közben is megfogalmazódhatott benne, mivel olyan következetesen alkalmazza a stanza-formát mindegyiknél, valamint témájuk (a „modemek” költészetének kétségbeejtő helyzete; a velejáró költői lét megvalósításának nehézsége az elmaradott viszonyok között; a lázadás, a tiltakozás attitűdje), hangulatuk (magány, elhagyatottság), folytatódó motívumaik (pl. a betegség állapota, mint az új, magasabb rendű költészet megjelenési formája) közösek. A füzér címét és alcímeit Babits úgy állítja össze, hogy a „szimbólum” szó háromszor is előfordul bennük. Kikerülhetetlen a kérdés: miért használja e szót ilyen hangsúlyosan, főcímként és alcímként egyaránt? A halmozottan előforduló szó egy ilyen mértékben tudatos költőnél, mint Babits, mit jelenthet? A szimbolizmus programszerű felvállalását? Vagy valami egyebet? Vajon miért is adta versének ezt az elvont poétikai kategóriát alkalmazó címet? 1 1 1 .Ne mondj le semmiről. (83. fólió rektó, 1909. okt. második fele után, dec. vége előtt) 2. Szimbólum a holdvilágról. (106. fólió verzó, 1910 tavasz, ápr. 16. előtt) 3. Másik szimbólum. (106. fólió verzó, 1910 tavasz, ápr. 16. előtt) 4. Nunquam revertar. (108. fólió rektó, 1910. tavasz, ápr.) 5. Sárga lobogó, ól30. fólió verzó, 1910. tavasz vége, nyár eleje vagy ősz eleje között). 65
