Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)

A HÓRA-ÉNEKEKTŐL LONGFELLOW-IG Babits Golgotái csárdájának keletkezéstörténetéhez

Alkonyaikor téteték Szikla-sír ölébe A dicső szent test, jövő Életünk reménye.

A jövendölések igy Megvalósodának,

Megváltónkban hirdetők Üdvöt a világnak.”6

Az eredeti latin szöveg a hórákat ókori számlálásuk szerint emlegeti, a magyar fordításban rendre a nálunk szokásos időmegjelölések szerepelnek, a hora prima helyett azt találjuk: hat óra tájban; a hora nona helyett: délután három óra tájban. Erre a mintára („Délután halálra vált / Három óra tájban”) játszik rá a Golgotái csárda második versszakának első két sora: „Megkukult a feszület / három óra tájban”. Az Atyának egy fia hóra-ének közismertségét jellemzi, hogy kisebb szövegeltérésekkel a nagyböjti énekek közt több századfordulós énektárban megtalálható, és abban mindegyik szöveg közös, hogy a „három óra tájban” idő megnevezés azonos.7

A magyar fordításban a verssorok első fele kétütemű hetesként, második fele kétütemű hatosként tagolható, a következőképpen: 4/3//4V2. Figyelemre méltó, hogy Babits is fordított egy hóra-éneket az Amor Sanctus részeként, mely hasonló módon, óráról órára, és hasonló ütemmel követi az eseményeket, csak nem Jézus, hanem Mária szenvedését leírva: Regina Martyrum - Hóra-ének a hétfáj dalmű szűzről,8 Érdekes, hogy fordítása itt a latin időmegjelöléseket követi. Babits jegyzetet is fűzött szövegéhez, melyben a Patris sapientae-vc hivatkozik: „Mater innocentiae... A Kájoni-féle énekeskönyvben maradt meg, s eredeti kezdete: Mater Sapientiae. Ezt az magyarázza, hogy e himnusz egy külföldi hóra-ének utánzata, melynek kezdete: Patris sapienta [sic!]. Asapientae nem sok értelmet adott, s ez indokolta a változtatást. A magyar himnusz a külfölditől abban tér el, hogy Máriát állítja a cselekmény középpontjába, s balladás ritmusában is magyaros vonásokat mutat.”9 Jeleníts István egy levelében, melyet azután küldött, hogy e témában tanácsot kértem tőle, a Golgotái csárda és az Amor Sanctus összefüggésére hívja

6 Katholikus Egyházi Énektár. A bevett közájtatossági énekéből. Szerkesztő és kiadá: Tárkányi Béla József. Ének-hangjegyekre tették: Zsasskovszky Ferenc és Zsasskovszky Endre. 3. bővített kiadás. Eger, 1900. 185-186.

7 Pl. Égi lant. Kér. katholikus imádságos és énekeskönyv. Nagyvárad, 1898. 234—235. Vő. Éneklő egyház. Római Katolikus Népénektár - liturgikus énekekkel és imádságokkal. Szent István Társulat, 1985. Bp. 162-163.

8 Amor Sanctus 198-201.

9 Amor Sanctus 235.

59