Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
HEGESO SÍRJÁTÓL BEARDSLEY ÖNARCKÉPÉIG Képzőművészeti ihletések a fiatal Babits költészetében
hieroglifákkal írt szövegeket, néhány sajátkészítésű fotót és egy színes nyomatú festményt is publikál.37 A képek közül az egyik legszebb és máig legismertebb az, amelyen a fejéket viselő szépséges Nefertarit a törékeny alakú Isis istennő a skarabeusz fejű Khepre napisten elé vezeti. Isis napkoronával a fején látható, fedetlen kebellel, nyakát ékszerek díszítik. A női alakok bőre barna, köröttük a fehérre festett sziklafalon hieroglif ábrázolások, melyek többek közt Nefertari nevét is jelentik. E falfestmények konkrét vizuális élménye, sőt élvezete sejlik fel véleményem szerint a Babits-vers sorai közt: „félig meztelen, nagy tiarás alak”, „fehér kövek között olajos barna bőr”, „Hieroglif rovás és szfinksz maga az asz- szony”. Babits az egyiptomi alakok fojtott, egzotikus erotikáját ennek a képnek a motívumaihoz hasonlóan fogalmazza meg: „Ajkadra s kebleid halmainak csúcsára / drága rubint a vér rejtek futása fest / s elömlik testeden az ékszerek sugára: / ó meddig ékszer és ó meddig női test?” A sírban feltárt képeket értelmezve Colin Campbell részletesen kifejti, hogy Nefertarit nem hétköznapi környezetében láthatjuk, a királynő mellett nincs ott férje, „magasztos istenek és félelmetes szörnyek” kísérik utolsó útjára, amint éppen istenné emelkedik, hogy végül egyesülhessen Osirisszal, a láthatatlan világ urával.38 Hasonló a Babits által megfogalmazott emberektől elhagyott, istenek közt is magányos női alak hangulata is: „Hideg kövek között, hideg kövekkel ékes / ott állasz melegen, dobogva szerteszét. /Anap rabnője vagy: hogy égés nélkül égess, / a nap letette rád forró arany kezét. ” Az Örök dolgok közé legyen neved beszőtt című vers eszerint nemcsak Baudelaire egzotikus nőalakjára játszik rá, hanem legalább annyira vizuális élményen is alapszik, annak verbális leírására, interpretációjára törekszik. Az elemzett versek esetében az érzékelésmódok egymásra hatása, az asszociációk közegének minden irányban való kiterjesztése izgatja a fiatal Babitsot, a kép, a szó összekapcsolásának művészete, s annak költészet általi kifejezése. Nemcsak irodalmi utalásokkal, szövegbeli rájátszásokkal telíti verseit, mint ezt oly sokan elemezték már, de nem is egyszerűen a képzőművészeti ábrázolás érzék- letességével versengő szemléletes leírásra törekszik, hanem a vizuális művészeti látványnak a szavak világába való olyan átemelésére vágyik, ahol az ekphrasisok irodalmi típusú rájátszásokkal összekapcsolódva újfajta, komplex kifejezési lehetőséget adnak. (2008) 37 Campbelle, Colin: Two Theban Queens: Nefert-ari and Ty-ti, and Their Tombs. London, 1909.5. 38 U.o. 7. 55
