Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
HEGESO SÍRJÁTÓL BEARDSLEY ÖNARCKÉPÉIG Képzőművészeti ihletések a fiatal Babits költészetében
azonos, a kép különös hangulati jellemzőjére vonatkozhat. Ugyanis a festmény előterében kéjesen elnyújtózó sárkány szeme kerekre nyíltan, meghökkentő módon, fürkészve, talán kihívóan, kissé elégedetten, de mindenképp ironikus színezettel tekint ránk a képből: „szemekkel, / minőt békák viselnek”, „Nedves tiarája / s fényes szeme sillámlik a sötétbe”. Megismerve az ihletet adó festményt, megállapíthatjuk, hogy a költemény központi hüllő-metaforájának kialakulásában a vizuális inspirációnak meghatározó volt a szerepe. Babits nemcsak ismerte, hanem szerette is Böcklint, már 1904-ben, Arany mint arisztokrata című egyetemi szakdolgozatában úgy emlegette, mint Shakespeare-rel egyenrangú, kiemelkedő jelentőségű művészt.29 Alkotói módszere szempontjából lényeges, hogy a festmény világa által megidézett vizuális élmény itt is összefonódik egészen más jellegű irodalmi utalásokkal, rájátszásokkal. Például a lidérces álomként megjelenő „békapápa” prédikációja, a „Csak az önzőnek nincs vigasztalása” sor, szabad idézet A karthauzi című regény befejező részéből.30 A vers gondolati diskurzusában pedig nemcsak tanaival, hanem név szerint is szerepel a radikális individuál-anar- chizmus képviselője, Stirner. A bibliai utalások tömegének számbavétele és értelmezése pedig külön tanulmány témája lehetne. De bármennyire fontos is a versben az irodalmi rájátszások hálója, Böcklin képét ismerve, tudnunk kell azt is, hogy mindezek mellett egyenlő ranggal van jelen, a vers költői képeit meghatározóan formáló elem: a vizuális élmény, a képzőművészeti ihlet is. Az Örök dolgok közé legyen híred beszőtt című vers egyiptomi nőalakjának leírása, meggyőződésem szerint hasonló módon nemcsak irodalmi rájátszásokkal telített, hanem határozott vizuális élményen, egy konkrét képzőművészeti alkotás élményén is nyugszik. Karátson Endre a szimbolizmus magyarországi hatásáról írott (sajnos csak franciául megjelent) fontos monográfiájában többek között részletesen elemzi, hogy e vers nőalakjának megjelenítésében Baudelaire költészetének milyen jelentős hatása volt. Olyan közös motívumokra mutat rá, melyek a Babits által lefordított Baudelaire-versekben olvashatók. A bizarr isteni szépség,31 az „olajos barna bőr”,32 mind Baudelaire egzotikus, félvér kedvesét idézik, akinek testét szintén csak ékszerek díszítik s „keblének halmai”-t hasonlóan „a vér rejtek futása” festi vörössé,33 s akit a francia költő ugyanúgy talányos 29 BMETI. 803, kéziratát 1. OSzK Fond III/1434/1—2. 30 Eötvös József: A karthauzi. Bp., 1996. Unicornis. 325. 31 „Bizarre déité, brune comme les nuits” - Tested bizarr fetis, barna, mint rejtek éj. Baudelaire: Séd non satiata. Ford. Babits Mihály 32 „Et son bras et sa jambe, et sa cuisse et ses reins, / Polis comme de l’huile”- „S az ágyék és a comb, s a karok és a láb, / mint dús olaj, csúszott” Baudelaire: Les Bijoux Az ékszerek. Ford. Babits Mihály 33 „Elle n’avait gardé que ses bijoux sonores” - „Csak zengő ékszerek kincseit hagyta testén”; „II inondait de sang cette peau couleur d’ambre” - „vérrel öntötte e langy húst, mely csupa ámbra” Baudelaire: Les Bijoux. Az ékszerek. Ford. Babits Mihály 53
