Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
HEGESO SÍRJÁTÓL BEARDSLEY ÖNARCKÉPÉIG Képzőművészeti ihletések a fiatal Babits költészetében
álmaiban jelentek meg félelmes szörnyek.22 Ha Babits nem is találkozhatott a képnek e konkrét magyarázataival, a felirat szövegének különös, intellektuális játéka az ágyban fekvőt vagy annak álmait szörnyekkel, istenekkel és egzotikus félelmekkel hozhatta összefüggésbe számára is. A nyomasztó álmokkal küzdő Babits e kép „fullatag”, fekete-fehér hangulatában, a művészi önarckép meghökkentő, rejtekező, de mégis vallomásos jellegében feltehetőleg a saját művészetével közös vonásokat fedezhetett fel, s ezt egy álarcos versben, egy mesebeli női alak történetével jelenítette meg. A nemi identitás kétszeresen is átértelmeződik, hiszen egy klasszikus női mesealaknak, mint női álarcnak az ihletője, egy öniróni- kus gesztussal áthatott, nőies vonásokkal ábrázolt férfi önarcképe. Honnan ismerhette, és ismerte-e egyáltalán Babits ezt az önarcképet? Tudjuk, hogy a sokat betegeskedő, tragikusan korán meghalt, de hatásában annál jelentősebb Beardsley a század elején igen népszerű volt Magyarországon is. Az Ipar- művészeti Múzeum 1907. ápr. 26-tól máj. 26-ig tartó gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből. Feltehetőleg Babits személyesen nem látta a kiállítást, hiszen nincs adatunk azzal kapcsolatban, hogy Szegedről ekkor felutazott volna Budapestre, de bizonyosan tudott róla, hiszen katalógus, sőt egy Beardsleyről szóló kismonográfia is megjelent ekkor, valamint a napilapok és a szakfolyóiratok részletesen beszámoltak a tárlatról.23 A legfontosabb bizonyíték arra, hogy látta e képet, az a kisalakú Beardsley-monográfia, amely A Művészet (Die Kunst) című német, népszerűsítő művészettörténeti sorozat részeként jelent meg, és Babits fennmaradt könyvtárának részeként autográf aláírással a szekszárdi Babits Múzeumban megtalálható.24 Az 1904-ben megjelent kötet előzéklapján ez a grafika látható, mint a művész jelentős önarcképe.25 Az olcsó, de igényes sorozat másik, 1904-ben megjelent kötetét is megvette ekkortájt Babits, mely a Modern impresszionisták címet viseli.26 Többek közt ez a könyv is forrása volt 1910-ben az impresszionistákról tartott előadásának. Beardsley életműve bizonyosan nagy hatással volt Babitsra, hiszen két kötetes, reprezentatív képzőművészeti albumát később megvásárolta. Sőt, mikor Az európai irodalom történetének illusztrációit összeállította, akkor 12 esetben Beardsley képet választott.27 22 Portrait of himself, 1894. vö. Brian Reade: Aubrey Beardsley. London, 1998. 346. 23 Aubrey Beardsley rajzainak lajstroma. Bp. 1907. Franklin-Társulat; Czakó Elemér: Aubrey Beardsley. Magyar Ipannűvészet 1907. 126-137.; Eisler Mihály József: Aubrey Beardsley művészete és egyénisége. Bp. 1907. Franklin-Társulat. 24 M 96. jelzet, ezúton is köszönöm a szekszárdi Babits-ház tudományos munkatárásának, Lovas Csillának munkámhoz nyújtott segítségét. 25 Rudolf Klein: Aubrey Beardsley. Berlin, [1904.] 26 Julius Meier-Graefe: Der modern Impressionismus. Berlin, [1904.] Ez a mű is fennmaradt Babits háború által megtizedelt könyvtárából, s ma megtalálható az OSzK-ban: OSzK Fond III/26k; vö. Rába 1981. 81 27 EIT 1979. 9.; 60.; 88.; 111.; 121.; 253.; 276.; 291.; 529.; 583.; 622.; 663. 51
