Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)

O LYRIC LOVE Babits könyvtára és az angol irodalom

lyesítés erejével szoros kötődését, bensőséges érzelmi kapcsolatát hangsúlyozza: „Ősök, barátok, utódok közt vagyok.” Vas István sem a kötetek számában látja a könyvtár jelentőségét, hanem a költővel való szerves összetartozása miatt: „én akkor rengetegnek éreztem, később azonban nem egy fiatalabb írónál nagyobb könyvtárat láttam, mint a ’poeta doctus’-nál. De az ő könyvei között egyet se láttam, idegent sem, amelynek ne tudtam volna kapcsolatát a művével és gondolkodásával.”38 Lakatos István is azt szögezi le, hogy a „költő könyvtára, ellentétben a köztudat legendájával, nem tartozott a különösen nagy magánkönyvtárak közé”, jelentősége Babits életműve szempontjából fontos: „Az a könyvtár - a költő minden ismerője tudta - Babits életének szemefénye, féltett büszkesége volt, fiatal korától kezdve gyűjtögette. Akármi nem kerülhetett föl polcaira: érdeklődését, ízlését a szigorú-gondos válogatás, a kielégíthetetlen vágy kényszerű határai közt, elég híven tükrözte.”39

Mindezek alapján nyilvánvalóan komoly, többeket foglalkoztató kérdés volt, hogy mi legyen a könyvtárral Babits halála után. Sorsát meghatározta, hogy anyagi okok miatt Török Sophie már 1941 őszén a Logodi utcai négyszobás lakástól való megválást tervezi, a könyveket pedig a Baumgarten Alapítvány könyvtárába szeretné áthelyezni. A nagy lakás árából egy kétszobás kis öröklakást szándékozik venni a Jagelló út 3. sz. alatt épülő házban. Ezzel kapcsolatban írja 1941. december 14-én kelt levelében Babits édesanyjának: „Nem is kell nagyobb, mert Mihály könyvtárát a Baumgarten Alapítvány házában fogom elhelyezni. [...] [Jjanuár 1-én a Baumgarten Alapítvány könyvtárosa leszek s akkor talán már komolyabb anyagi gondtól nem kell félnem, havi 250 pengő fizetést kapok s Mihály könyvtár szobája lesz dolgozó helyiségem.”40 A könyvtár költözésének az özvegy naptáraiban is nyoma van. 1942. június 24-én ezt jegyzi be: „Mihály könyvtárát a Sas utcába költöztettem.” A következő bejegyzés július 1 -jéről való: „a Baumgarten házban mindent beraktam Mihály szobájába”.41 A későbbiek során is több bejegyzést olvashatunk azzal kapcsolatban, hogy néha fogadott lányával, Ildikóval, néha barátaival ment a Sas utcai épületbe, s ott rendezte férje könyvtárát és holmijait.

A szoba berendezése nyilván két szempontból lehetett előnyös: egyrészt egyben maradhat Babits könyvtára, másrészt nem jelent anyagi gondot a fenntartásához szükséges nagy lakás finanszírozása, sőt az özvegy elég tisztességes havi fizetséget is kapott a gondozásért.

Török Sophie mégis lelkiismeretfurdalást érez. Babits halála utáni zaklatott érzelmi állapotáról nemcsak az emlékezések, hanem saját írásai is árulkodnak.

38 Vas István: Babits lakása. In: Vas 1978. 145.

39 Lakatos 1984. 129-130.

40 Vendel-Mohay 1974. 46-47.

41 OSZK Kézirattár, Fond III/2347. Idézve: Nemeskéri Erika-Láng József: Előszó. Babits Mihály kéziratai és levelezése. In: BMKL I. 3.

217