Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)

KRITIKÁTLAN KRITIKA Kosztolányi szemináriumi bírálata Babits verseiről

És fáradok csiholni fényt elő nagy rokonom! én is gondolkodom, ládd,

és szenvedek s méltó vagyok te hozzád.

Kosztolányi „kritikátlan kritikájá”-ban nemcsak elsőként dicséri, hanem a budapesti nyilvánosság egyik legfontosabb fórumán elsőként publikálja ezt a kettőjük kapcsolatában már-már szimbolikus jelentőséggel emlegetett verset. Annak ellenére, hogy Babits végül egyik verskötetébe sem illesztette be a szöveget, Kosztolányi évtizedekkel később is, a Négyesy-szemináriumokra emlékezve, hajdani barátjának „fűszeres, új rímeit, ideges anapesztusait” emlegetve éppen ezt emeli ki cím szerint esszéjében.

(2001)

196