Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)

KRITIKÁTLAN KRITIKA Kosztolányi szemináriumi bírálata Babits verseiről

épen ezért) a világ legtökéletesebb formájában író költője. Kár volt e próbálkozás valóban, kétszeresen kár, mert e költeményt bírjuk már Radó Antal jó fordításában. Poe Edgar The conquestor worm-jának szépsége majdnem teljesen elveszik ez összeütött, és rosszul csengő iambusokban.17 Ismerjük Poe zenenyelvét; nála minden betű fest, és minden morának értelmi jelentősége van. A műfordítás nehezen és kínosan kullog könnyed verselése után. A Sully Prudhomme darabok fordításában nincs könnyedség és lágyság;18 talán legjobb Musset A Pepa c. költeményének fordítása,19 hol az utolsó sor (Peut étre â moi, peut étre á rien) teljesen összhangban áll a szavakkal s kitünően emeli ki az eredeti szomorú élcelődését.

György Oszkár úr műfordításai hasonlíthatatlan magasságban állanak ezek fölött. O sokkal simulékonyabb egyéniség, ki át tud olvadni a fordította költőkbe, s nem szégyenli a műgondot sem. Finom ízlés, kristály tiszta forma, pontos alaki és formai hűség jellemzik műfordításait. Szász Károly ama szavait, hogy „a műfordítás [...]20

*

A Kosztolányi által erős kritikával illetett fordítások egy részének fennmaradt a kézirata. Négyesy Lászlónétól az Akadémia kézirattárába kerülve ma is őrzik a hajdani szemináriumi órák magas színvonalának emlékét, hiszen a fordítások nem is olyan gyengék, mint Kosztolányi alapján gondolnánk. A megdicsért szonettek mindegyike viszont valóban kiadásra érett vers, Babits meg is jelenteti őket pár éven belül. A szövegeknek több kéziratos változata is megőrződött az Angyalos könyvben. Sőt, egyetlen kivételként, ma is olvasható Spinoza szobor (Antokolszky művéről) címmel az a kézirat, amelyet Babits ezen a nyáron többi versével együtt újra megmutat Kosztolányinak. Mentegetődzésként ráírja a lap aljára: „Bocsánat e régi rongyokért nem érek rá másolgatni.”21 A versküldemény többi része, sajnos, elkallódott.

Az első éves Kosztolányi érzékenységét, jó fülét bizonyítja, hogy a megdicsért versek között van Babits egyik legismertebb, legtöbb válogatásba felvett verse is, A lírikus epilógja, mely először Csak én címmel jelent meg a Szeged és Vidékében. Ám kettőjük kapcsolata szempontjából a Spinoza-szonettnek lesz szinte szimbolikusan fontos a jelentése. 1906 februárjában Kosztolányi Ady frissen megjelent kötetét kritizáló, híressé vált levelében többek közt ezt a verset állítja szembe Ady „émelyítő” költészetével: „De másról álmodoztunk mi, kedves Mihály! De mások az ön versei <:> a Spinoza szonett, a tavaszról szóló, a szatiri17 A fordítás kézirata elkallódott.

18 Sully-Prudhomme, René Franţois Armand: A fecskéhez c. versének fordítása, kézirata fennmaradt MTA MS 10. 332/a/l.

19 Musset, Alfred de: Pepa című versének fordítása, kézirata fennmaradt MTA MS 10. 332/a/1.

20 Az oldal végeztével itt megszakad a szöveg.

21 BML 1890-1906. 106-107.

194