Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)

„A NÉV, MELY ÁLL E KIS PAPÍRON” Anév jelentésének kérdése Babitsnál

hoz. A név, amely van is, meg nincs is, a végső egzisztenciális kérdések összetett szimbólumává válik A Gólyakalifa oldalain. Másik önéletrajzi indíttatású regényében, a Tímár Virgil fiában is hasonlóan fontos szerephez jut a név. A cisztercita rendi iskolában, melynek légkörét pécsi és bajai évei alapján bensőségesen ismerte,59 hagyományosan mindenki megvál­tozott néven válhatott a rend tagjává. Ebben a közegben az a természetes, ami Babits számára alapvetően idegen, hogy valaki felvett névvel éli le az életét. Tí­már Virgilt is egyszerűen Janinak hívták mielőtt „új emberré vált a szerzetesség­ben”.60 Latinos műveltsége jeléül a Virgil nevet választotta, egyértelműen utalva ezzel egyik legkedvesebb költőjére, Vergiliusra. „A vasárnapot Virgil úgy szokta megülni, hogy [...] valamely költő műveit vette elő. Többnyire Vergilius volt ez, az isteni vates, akiről Virgilünk azt szokta tréfásan mondani, hogy az ő védő­szentje.”61 A Vergilius név eredetileg is beszélő név volt, ahogy ezt maga Babits is feloldja Az európai irodalom történetében: Vergiliust „gyengéd, lányos léleknek tartotta az ókor. »Szűzies« volt a mellékneve.”62 E név kiválasztása tehát tudatos döntést jelképez: Tímár Virgil asszonymentes életét a tanításnak fogja szentelni. Azonban Babits névszemléletéből következően még az önkéntes szerzetesi élet és a hozzá választott név harmóniája is felbomolhat. A jelentésbeli ellentmondásra már a regény címe is utal: a szűz paptanárnak, ha valóban választása szerint él, nem lehet fia, sőt a gyermek után való puszta vágyakozás is nevébe foglalt válla­lásának lényegével ellenkezik. Nemcsak Tímár Virgilnek van két neve a regényben, hanem választott fiának is, s e kétnevűség meghatározó lesz életük alakulásában. Az apa nélkül felnőtt, anyját korán elvesztő Vágner Pistának csak árvaszéki irataiból derül ki, hogy va­lódi keresztneve nem Pista, hanem Vilmos. „Miért hítta az anyja Pistának?” - té- pelődik Tímár a kettősségen. - „Talán a falusias nevet szerette, talán gyűlöletes volt ajkának a másik.”63 Mikor aztán Vitányi Vilmos, az igazi apa, a lehetséges örökbefogadást latolgatva megemlíti Tímárnak, hogy becsapva érzi magát, hiszen a fiút mégsem Vilmosnak hívják, mint eddig hitte, hanem Pistának, Tímár szá­mára világos lesz minden. Az eddig érthetetlen keresztnév eredete hihetetlen ha­tással van a neveltjéhez rajongó szeretettel ragaszkodó papra. „Tímár úgy érezte, mintha az ítélet szavait hallaná. Most már értett mindent; rájött az összefüggésre. [...] A névkérdés úgy hatott rá, mint egy lesújtó, végleges bizonyosság. Nem ké­59 Az életrajzi egyezéseket részletesen elemzi Belia 1983. 240-247, valamint Sipos Lajos: Élet és irodalom. Babits életének színterei, környezetének alakmásai a regényben. In: Tímár Virgil fia 333-342. 60 Tímár Virgil fia 12. 61 Tímár Virgil fia 35. Vergilius műveinek többrétű hatásáról a regény szövegére 1. Sipos Lajos: Szövegépítés és szövegalkotás a Tímár Virgil fia című regényben. In: Sipos 2002. 157-163. “EIT 1979. 68. 63 Tímár Virgil fia 37. 151

Next

/
Thumbnails
Contents