Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)

„A NÉV, MELY ÁLL E KIS PAPÍRON” Anév jelentésének kérdése Babitsnál

Ellenben én és Csáth Géza hosszas tanakodás után egy egyéniségedet és költői fizignómiádat jellemző nevet adtunk neked: a Deér Dénesi. Ez arisztokratikus, szójátszó, amellett eltagadhatatlanul sovány név. Meg vagy elégedve keresztapáiddal? [...] Igazán szeretném, ha valahogy elhagynád odúdat és a Deér Dénes névvel meghódítanád szegény országunkat.”46 Hogy az álnév alkalmazása Babits ötlete volt-e vagy sem, s hogy ebbe az álnévbe beleegyezett-e, válaszlevelek híján, örök homály fedi, ugyanis ezen a télen a Népszava nem közölte egyetlen versét sem. Az viszont bizonyos, hogy az álnév használata, mint védekezés, csak futó ötlet volt számára, mert nyomtatásban végül nem alkalmazta, s évtizedek múltán határozott véleményként állítja: „Sohasem tudtam volna például elképzelni, hogy a nevemet megváltoztassam; még írói álnevet sem használtam soha.”47

Egy írói álnevet mégis választott élete folyamán, méghozzá nem is akárkinek, hanem a feleségének. „Török Sophie-nak én kereszteltem el Kazinczy felesége után, akiről egyszer könyvet írtam... Azóta ez feleségemnek írói neve.”48 A könyv A literátor, mely a 1916 őszén keletkezett, és bár nem tartozik legsikerültebb művei közé lélektani jelentősége annál kiemelkedőbb: Kazinczy Kufstein utáni éveiről, erősakaratú anyjával, kicsinyes családjával való konfliktusáról és kirobbanó gyorsaságú házasságkötésének kalandos történetéről szól. Nem kétséges, hogy a nagy előd, a „literátor” belső magánya és elhivatottságának ereje Babitséval rokon. Ami különös, hogy a darab vége, az idősödő irodalmi vezér hirtelen eldöntött házassága egy nálánál jóval fiatalabb nővel, mint egy jósló álom, utólag saját életében is valóra válik. Kazinczyéhoz hasonlóan viharos lesz ugyanis Babits lánykérése 1921 januárjában a Baross kávéházban, s Tanner Ilonka is hasonlóan a valódi Török Sophie-hoz egy csöppnyi megriadás után azonnal és határozottan igent mond az ajánlatra. A párhuzam sok mindenben megtalálható, de abban például nem, hogy a XIX. századi Török Sophie-nak sohasem voltak írói ambíciói. „Török Sophie... - legyintés, gyorsan letörölt könnyek. - Hisz még ez sem én magam vagyok. Ezt is tőle kaptam. Ezt a nevet, Kazinczy Ferenc hitvesének a nevét. Egy könyvet dedikált így nekem. Az elsőt, amit tőle kaptam. »Török Sophinak - Franci« - emlékszik már özvegyként Ilonka a történtekre egy interjúban.49 E beszédes dedikáció a Karácsonyi Madonna című novelláskötetben található, mely 1920-ban, megismerkedésük évében jelenik meg, s az elbeszélésekhez hozzáfűzve itt lát először napvilágot könyv alakban A literátor is. A szöveg nyilvánvalóan a darabbeli lánykérésre utal (itt hívják Francinak Kazinczyt). Tehát a Török Sophie álnevet, melynek az lett volna az eredeti funkciója, nehogy

46 Kosztolányi Dezső levele Babitsnak, 1907. dec. [21. előtt] In: BML 1907-1909. 162.

47 Nevek, ősök, címerek. I. h. In: BMET II. 687.

48 Bálint Jenő: írók beszélnek: Babits Mihály. A Reggel 1933. nov. 27. In: Itt halk 189.

49 Idézi Cséve Anna: 100 éve született Török Sophie . Eseménynaptár. OSzK 1995. 4. sz. 39. Első megjelenés: Fedor Ágnes: Beszélgetés Babits Mihálynéval. Képes Világ 1945. 13. sz. 4. In: Téglás 1983. 240.

146