Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)

A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Lepturinae - Virágcincérformák

part, 2013. VI. 20., HG - Bózsva: Kis-Szár-hegy, 2013. VI. 28., HG - Dövény: Alsó-rét, 2003. VI. 17., HG - Dubicsány: Vaskapu-tető, 2004. VIII. 3., HG, HA - Galvács: Halesz, 2003. VI. 17., HG - Garadna, fűzből nevelve, 1993. VII. 6., GA - Háromhuta: Istvánkút, 1980. VII. 13., KE - Hernádcéce: Nyaras, 1993. VI. 9., HG - Kishuta: Som-patak, 2002.

VI. 24., HG - Martonyi: Sűrű-fark, 2013. VI. 20., HG - Nagyhuta: Káváskúti-völgy, 2003.

VI. 5., ÁL, HG; Komlóska-völgy, Nyírjes-völgy alja, 2010. VII. 21., HG; Som-patak, 2002.

VI. 24., HG - Regéc: Gyertyánkúti-rétek, 2001. VII. 29., 2001. VII. 30., HG; Rostalló, 1991.

VII. 21., KE - Sátoraljaújhely: Vinyik-dűlő, Bodrog ártere, 2009. VII. 9., HG - Szuhafő: Szuha-völgy, 2003. VII. 27., HG - Telkibánya: Ósva-völgy, 1999. VII. 17., 2008. VIII. 2., HG, 2011. VI. 24., HG, KA, NT - Vizsoly: Hernád-holtág, 2002. VII. 29., HG; Ortás, 1996. V. 29., (1996. IV. 10.), nemes nyár tuskóból kelt, HG.

Nivellia sanguinosa (Gyllenhal, 1827) - vérvörös virágcincér

A Csendes-óceántól a tajga övben Észak-Európáig illetve a közép-európai magas hegységekig elterjedt faj. A Kárpátok völgyeiben is ritka, hazánkban csak ebből a megyéből és az Alpokaljáról sikerült eddig néhány példányát kimutatni. Az imágók a patakok égeres, füzes völgyaljainak ernyős virágait látogatják májustól júliusig, a lárvák pedig fűz, éger, nyír és nyár korhadó fáiban fejlődnek.

Irodalom: (Hegyessy és Kovács 1998): Telkibánya: Ósva-völgy, (EU26). - (Kovács és Hegyessy 1999): Aggtelek: Ménes-völgy, Mogyoróskúti-rét, (DU67).

Oxymirus cursor (Linnaeus, 1758) - futócincér

Európa északi részén és magasabb hegyvidékein elterjedt faj, amely hazánkban csak a magasabb hegységekben fordul elő. Nálunk leginkább bükkös erdőkben, a talajon futva láthatjuk, de nagyon ritka. Északon és a Kárpátokban gyakoribb, a lucos övben farakásokon láthatók a sávos nőstények, míg a karcsú, fekete hímek olykor a kétezres csúcsok hófoltjairól is előkerülnek. Valószínűleg a lombkoronában röpködnek. A lárva bükk és luc tuskó- iban és azok mellett, a talajban fejlődik.

Irodalom: (Merkl et al. 1996): Miskolc: Nagy-mező, (DU62). - (Hegyessy és Kovács 1998): Füzér: Kerékgyártó-bükk, (EU38) - Háromhuta: Istvánkút, (EU26); Kerékkötő, (EU26) - Komlóska: Zsidó-rét, (EU35) - Regéc: Bohó-hegy, (EU26); Nagy Péter- mennykő, (EU26). - (Kovács és Hegyessy 1999): Szin: Szelcepuszta, (DU77). - (Med- vegy 2001): [Miskolc:] Csipkéskút, (DU62) - Regéc: Dorgó (EU26).

Pachyta quadrimaculata (Linnaeus, 1758) - bajnócacincér

Európa északi részein gyakori, Közép-Európában már csak a magasabb hegyvidékeken él. Hazánkban néhány adatát ismerjük az elmúlt 150 évből, különböző hegységeinkből. Nagy testű imágói a lucosok tisztásain különféle virágokon láthatók a nyár második felében. A lárvák a talajban élnek, főleg a luc gyökerei között fejlődnek.

Irodalom: (Merkl et al. 1996): Bükkszentkereszt: Rejtek, (DU62), 1984. IX. 19., PJ.

Pachytodes cerambyciformis (Schrank, 1781) - változékony virágcincér

(+Ábra a 6. táblán, fent)

Európában elterjedt faj, amely hazánkban csak a hegyvidékeken honos. Erdei tisztások virágain nyár elején gyakran találkozhatunk változatosan mintás fedőszárnyú, de mindig világos szárnyfedő-varratú imágóival. Lárvái bükk és gyertyán tuskóinak gyökerénél rág44