Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)

A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Lamiinae - Takácscincérformák

gyón ritkán láthatók, mert éjjel repülnek. A mesterséges fény is vonzza a bogarakat. 2012- től védett faj. Irodalom: (Kovács 1998): Szendrőlád: Bükk-hegy, (DU85) - Viszló: Barvenyka- hegy, (DU97). - (Kovács et al. 2000): Szin: Nagy-Háló-völgy, (DU77). Stenostola dubia (Laicharting, 1784) - fémes hársfacincér Európában elterjedt faj, Magyarországon a hegy- és dombvidékeken sok helyről előkerült, az Alföldön ritkább. Lárvája több lombos fafaj száraz ágában megél, de legtöbbször a hárs- fajok vastagabb ágaiban fejlődik. A fiatal pondró a kéreg alatt táplálkozik, de hamarosan a farész mélyébe fúrja magát, ahol később be is bábozódik. Imágói májusban és júniusban repülnek, leginkább tápnövényei ágain, lombján tartózkodnak. A kikelt imágók zöld le­velet fogyasztanak, amit érési táplálkozásnak tekintünk, ami az ivarérettségükhöz kell. Nappal keveset mozog, de éjjel a fényre is repül. Irodalom: (Merkl et al. 1996): Miskolc: Garadna-völgy, (DU62). - Hegyessy és Ko­vács 1998): Fony: Amadé-hegy, (EU26) - Háromhuta: Sólyom-kő-tető, (EU26) - Kovács­vágás: Tehénkosár, (EU36) - Regéc: Gyertyánkúti-rét, (EU26) - Sárospatak: Szénégető­völgy, (EU46) - Sátoraljaújhely: Kazinczy u., (EU46); Lőtér, (EU46); Magas-hegy, (EU46)- Telkibánya, (EU27); Gönci-patak völgye, (EU26); Ósva-völgy, (EU26). - (Kovács etal. 2000): Sátoraljaújhely: Kaizer, (EU45); Kecske-hát, (EU46). - (Kovács és Hegyessy 1999): Aggtelek: Ménes-völgy, (DU67); Patkós-oldal, (DU67) - Jósvafő: Lófej-völgy, (DU67); Nagy-oldal, (DU67) - Perkupa: Telekes-völgy, (DU76). - (Kovács és Hegyessy 2003): Sátoraljaújhely: Gyalmos, (EU45). Újabb adatok: Alsószuha: Hidegkúti-völgy, 2003. V. 20., HG - Bózsva: Kis-Szár-hegy, hárs ágakról, 2013. V. 10., HG, HS - Cserépfalu: Hór-völgy, 1982. VI. 16., RL, 1983. VI. 1., PJ- Miskolc: Miskolctapolca, 1990. V. 21., 1990. V. 22., 1991. V. 25., 1992. V. 3., 1992. V. 7., ÉE. Stenostola ferrea (Schrank, 1776) - ólomszürke hársfacincér Európai elterjedésű faj, elterjedésében, életmódjában az előbbi rokonával szinte minden­ben megegyezik. Érdekes, hogy egyazon hárs ágból mindkét faj kinevelhető olykor. A két cincér nagyon hasonló egymáshoz, elkülönítésük nem könnyű feladat. Voltaképpen alig érthető, hogy miért tartjuk ezeket más-más fajhoz tartozónak a minimális külsőbeli (szín- árnyalat, fényesség és a szőrzet sűrűsége) eltérésük alapján. Irodalom: (Merkl et al. 1996): Cserépfalu: Hór-völgy, (DU61) - Miskolc: Hosszú­bérc, (DU62). - (Hegyessy és Kovács 1998): Regéc: Gyertyánkúti-rét, (EU26); Nagy Pé- ter-mennykő, (EU26); Rostalló, (EU36) - Sárospatak: Radvány-völgy, (EU45) - Sátoralja­újhely: Kazinczy u., (EU46); Kecske-hát, (EU46); Magas-hegy, (EU46); Sátor-hegy, (EU45); Tarda-völgy, (EU46) - Tárcái: Nagy-Kopasz, (EU23). - (Kovács és Hegyessy 1999): Jósvafő: Karsztkutató, (DU67). Újabb adatok: Alsózsolca: Kemelyi-erdő, 2002. V. 22., HG - Kovácsvágás: Tehén­kosár, 2004. IV. 29., hárs ágból imágó, HG - Miskolc: Miskolctapolca, 1987. VI. 6., 1990. V. 21., 1990. V. 22., 1991. V. 25., 1992. V. 3., 1992. V. 7„ ÉE. Tetrops praeustus (Linnaeus, 1758) [= Tetrops praeusta (L., 1758)] - négyszemű cincér A Palearktikum nyugati részében elterjedt faj, ami hazánk minden táján előfordul. Apró termetű cincérünk lárvája nagyon sokféle fa- és cserjefaj vékony, elhalt ágaiban képes megélni. A pondró a vékony kéreg alatt rág, majd a farészbe húzódik bábozódni. Olykor 129

Next

/
Thumbnails
Contents