Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)
A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Lamiinae - Takácscincérformák
sikerült ott újra meglelni élő populációját. Megtalálásához a kutatónak sem árt, ha árgusszemű. Irodalom: (Hegyessy és Kovács 1998): Sátoraljaújhely, (EU46); Sátor-hegy, (EU45). Újabb adat: Sárospatak: Mandulás, 2010. V. 11., HG. Oberea erythrocephala (Schrank, 1776) - pirosfejű kutyatejcincér A Palearktikum délnyugati részén elterjedt faj. Hazánkban a síkságokon és a hegyvidékek gyepes peremvidékein él. Lárvája a sokfelé gyakori mérgező növény, a farkas kutyatej {Euphorbia cyparissias) szárában és gyökerének felső részében fejlődik. Imágóit májusban és júniusban tápnövényei szárán, levelén kell keresnünk. Irodalom: (Merkl et al. 1996): Cserépfalu: Hór-völgy, (DU71). - (Hegyessy és Kovács 1998): Erdőbénye, (EU24) - Kovácsvágás: Boglyodka, (EU36); Tehénkosár, (EU36)- Sátoraljaújhely, (EU46); Boglyoska, (EU45); Hore-völgy, (EU46); Kecske-hát, (EU46); Sátor-hegy, (EU45); Várhegy, (EU45) - Sima: Csonkás, (EU24) - Telkibánya: Gönci-patak völgye, (EU26) - Tokaj, (EU33) - Tolcsva, (EU34). - (Kovács és Hegyessy 1999): Aggtelek: Haragistya, (DU67); Százholdas, (DU67) - Jósvafő: Nagy-oldal, Oltárkő, (DU67)- Szin: Szelcepuszta, (DU77) - Varbóc: Bokány-tető, (DU76). - (Kovács és Hegyessy 2003): Sátoraljaújhely: Gyalmos, (EU45); Száraz-rét (EU55); Vinyik-dűlő (EU55). Újabb adatok: Alsószuha: Alsó-rét, 2003. V. 20., HG - Garadna, 1992. VI. 25., GA; Bársonyos-híd, 2003. VI. 29., GA - Hernádcéce: Nyaras, 1993. VI. 9., HG - Mezőcsát, 1935. VI. 1-6., WE - Mezőzombor: Harcsa-tető, 2008. V. 28., HG - Miskolc: Miskolctapolca, 1993. V. 20., 1993. V. 30., 1993. V. 31., ÉE - Olaszliszka: Galagonyás, 2009. VI. 16., HG - Sátoraljaújhely: Várhegy, 2003. VII. 9., HG - Tállya: Patócs-hegy, 2013. V. 15., HG, HS, PA, 2013. V. 29., HG, HS, 2013. VI. 14., HG, HS, PA. Oberea euphorbiae (Germar, 1813) - magyar kutyatej cincér (+Ábra a 26. táblán, fent) Közép- és Kelet-Európa területein elterjedt faj, hazánkban néhány adata az Alföld területéről származik. Lárvája kizárólag a mocsaras, árvizes területeken, csatornák partján növő nagy termetű, bokros, mocsári kutyatej {Euphorbia palustris) élő növényének szárában és gyökérnyakában rág. A hóolvadás utáni vizek rendszerint elborítják néhány hétre élőhelyét. Ezt túl kell élnie. A lárvából a báb, majd a kifejlett bogár csak tavasszal alakul át. Május végén, júniusban lehet találkozni imágóival, ha azok idő előtt észre nem veszik a közeledőt, s le nem dobják magukat a sűrű növényzet közé. Repülni is tudnak. Védett faj. Irodalom: (Hegyessy és Kovács 1998): Erdőbénye, (EU24) - Sátoraljaújhely, (EU46).- (Kovács et al. 2000): Sátoraljaújhely: Papok útja (EU45). - (Kovács és Hegyessy 2003): Sátoraljaújhely: Pap-szög, (EU55); Száraz-rét, (EU55); Vinyik-dűlő, (EU55). Újabb adat: Sátoraljaújhely: Pap-szög, csatorna kiszáradt árkában, mocsári kutyatej levelén, 2012. VI. 2., HG. Oberea linearis (Linnaeus, 1761) - erdei mogyorócincér Európában elterjedt faj, hazánkban főleg a hegy- és dombvidékeken él. Lárvája a mogyoró {Corylus avellana) vékony ágaiban fejlődik, amiket a peterakó nőstény bogár rágásával meggyűrűzött. A pondró az ág közepén, a farészben táplálkozik. Májustól nyár közepéig lehet látni a mogyoróbokrok magasban nőtt levelei, ágai között röpködő imágóit, ám elkapni annál nehezebb őket. Irodalom: (Merkl et al. 1996): Mályinka: Vár-völgy, (DU63) - Miskolc: Garadna— 113
