Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)

A cincérek életmódja

elpusztulásig tart. Ez a legtöbb faj esetében néhány hétig tart csupán, hosszát az időjárás is nagyban befolyásolhatja. Csak kevés olyan cincér ismert, amelynek imágója több hónapig mozog, ilyen a védett gyászcincér (Morinus asper funereus /Mulsant/).

A legtöbb faj imágó formában csak érési táplálkozást folytat: faleveleket, fakérget vagy virágport, olykor érett gyümölcsöt fogyaszt. A többség a lárvakorban felhalmozott energiáit emészti fel. Az imágók életük folyamán már nem nőnek, egyedi méretüket a lárvális korban elért nagyság határozza meg. A hímek a párzás után nem sokkal, a nőstények kicsit később, a peterakást követően pusztulnak el. Gyakran lehet pl. csőszcincér (Prionus coriarius /L./) vagy a gödrösnyakú cincér (Arhopalus rusticus /L./) nyár végi elhullott példányaira lelni.

Egyes fajok már nyár végén, vagy ősszel kikelnek, de bábbölcsőjükben maradva, kövérre hízott potrohúkban felhalmozott energiájuk elhasználásával áttelelnek, így már kora tavasszal megjelenhetnek. A legtöbb cincérfaj rajzása nálunk májustól július elejéig tart, kevés a késő nyári fajok száma.

Érdekes téma a cincérek jellegzetes hangadása, amiről nevüket is kapták. A hangadásra speciális kitinrészek fejlődnek az imágókon, többségükön az előtör és a középtor találkozásánál. Amikor a bogár láthatóan bólogat, akkor hallható gyenge hangja. Ez fajra jellemző, a hím és a nőstény egyaránt képes a megszólalásra. Akkor figyelhetjük meg könnyen ezt, ha finoman két ujjunk közé fogunk egy példányt, s menekülni próbál. Ilyenkor dühös cincogását fülünk mellé emelve hallhatjuk. Nem tudjuk viszont, hogy miért ad hangot, hogyan hall s mi a szerepe ennek a világon több tízezer bogárfajra jellemző tulajdonságnak? A feltételezés szerint fajon belüli kommunikációs oka lehet, hiszen a fajok védekezési esélyét nem javítja gyenge hangjuk. Érdekes szokásuk a növényevő cin- céreknek az egymással szembeni agresszív viselkedésük. A közeire kerülő példányok pl. (különösen összezárva) egymás csápját, lábát leharapják. Ilyesmit a ragadozó futóbogarak (Carabidae) nem tesznek. Utóbbiak között is több cincogó bogárfaj van, de pl. az erdei álganéjtúró (Anoplotrupes stercorosus Scriba) is hasonló hangot ad.

1982-től több fajuk törvényes védelmet élvez, s a védett fajok körét később kibővítették, eszmei értékeiket is többször igazították az inflációhoz. Érvényes Magyarországon is a Natura 2000 rendszer, amely már Európa szempontjait is figyelembe veszi. Ennek minősítő listáján több hazánkban, így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő cincérfaj is van. Ilyen a havasi cincér (.Rosalia alpina /L./), a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo L.) és az itt nagyon ritka gyászcincér (Morinus asper funereus /Mulsant/).

9