Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos Levelei - 1915

96 I BÍRÓ LAJOS LEVELEI

előtt papának táviratban bejelentem, hogy megyünk. Ezeket a dolgokat te kegyeskedj vele közölni.

Még egy változás történt, ami szintén nagyon örvendetes. Nem négy napig, hanem hét napig maradunk a hadseregeknél. Ez utazással együtt kitesz tíz napot. Hazajövünk tehát húszadika és huszonötödiké között. Akkor a második turnus indul el. Én tehát huszonötödiké körül hazamegyek pár napra.

Ma, édességem, már ebédnél megkaptam a leveledet. Ez azért van, mert délben írtad, és délután nyilván feladtad. Nagyon kedves a leveled. „Most talán egy tucatházasságban tucatéletet élnék", - ezt írod benne. Ezt hátborzongva olvastam el kétszer egymásután. Én úgy is szeretlek, mint a feleségemet, úgy is, mint a gyerekemet. A lányomat. Mint valamit, aminek tőlem függetlenül és tisztán és szépen kell maradnia. Mint - bocsáss meg - mint egy ideált. (Nem a szó szerelmi, hanem gondolati értelmében.) Egy világrend, amelyben neked nincs jó dolgod, nekem elviselhetetlen volna. Ha meghalnék, neked azért boldognak kellene lenned, kis Jolán, kedves Jolán, szívem kedves, vigasztaló, édes kis lánya. Kedves, tiszta, nemes, szűzies Jolán.

Egyszóval, amint látod, nagyon szeretlek. Szégyenletesen szeretlek. Azt hiszem, titokban az egész kirándulásnak azért örülök, mert utána végre megint egy pár napot veled tölthetek el.

Ami az utazást illeti, nagy kényelemben fogunk utazni. Vasút és automobil. Minden felszerelés, enni és innivaló. Minden veszedelem heves elkerülése.

Nagyon örülök annak, amit Bebkóról írtál. Most már csak a holnapi leveledet kapom meg itt. Lehet, hogy meg tudom adni a tábori posta (a Böhm-Ermolli tábori postájának) számát. Oda, szívem, írj egy-egy levelezőlapot. Hátha megkapom. Én onnan írok majd. Lehetőleg telegrafá- lok a Lloydnak is, hogy hírt kapjál rólam.

írjál Irmáról is.

Holnap még levelet írok.

Imád és nagyon örül neki, hogy egy kis oroszországi kerülő után hozzád jut és hozzád jut L.

[Pb. Zsolna 1915. jan. 11.] vasárnap (jan. 10.) V. 5459/3/14.

Szívem, még mindig itt vagyok. Egy kis pechem van. Két csoport már elment. A harmadik holnap indul. A negyedikre nézve még nincs intézkedés. Bizonyosra mondták, hogy egy-két nap alatt megy. Hát reméljünk. - Ma nem jött tőled, szívem, levelem. Holnap, remélem, kettőt kapok. És a Lloydtól nem kapok pénzt. - Kérdezd meg drágaságom, azt is papától, elküldette-e már Lustig-Preannak a honoráriumot. Ha nem, kéretem, küldje el. És inkább fizesse jól meg: nekem hasznos. Most már egészen