Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos Levelei - 1914

1914 I 71

küldetésben vannak, napi száz korona költséget kapnak. Simon Vilmos (P[esti] Hfírlap]) kapja a fizetését, kap ötven korona költséget, megtérítik a táviratait, az automobilköltségeit és a szolgája költségeit. (Természetesen az újabb felszerelését is).

Én augusztus 7-én jöttem el Budapestről. Kaptam akkor összesen háromezer háromszáz koronát. Ebből elköltöttem felszerelésre (télit is beleszámítva) ezeregyszáz koronát; táviratra hatszáz koronát (a nyugtákat két levélben küldöm); az inasra - fizetésére és az ellátásának a pótlására - százhatvan koronát; a többit lakásra, élelemre, kocsira, savanyúvízre, egyszóval egyéb költségekre. Összesen ötvenöt nap alatt. Most kereken megvan még az az ezer koronám, amelyet Budapesten kaptam. Nagyon szépen kérlek, ha nincs akadálya, szabj meg nekem is egy fix összeget költségekre, mert én - mint minden újságíró itt - teljesen lehetetlennek érzem a pontos elszámolást ilyen hányódás-vetődés közben, és nagyon szépen kérlek, kegyeskedjél nekem pénzt küldeni, nem mintha nem volna, hanem mert most remélem, mozgalmasabb idők jönnek, jól lehet dolgozni, és nem akarok - különösen az előreláthatólag nagy távirati költségek dolgában - megakadni.

Szeretettel csókolja a kezedet Lajos

[Pb. 1914. okt. 2.] Szerda (szept. 30.) OSZK Fond 477/9/3

Drága szívem, egy óra múlva indulok automobilon felfelé. Nagyon jól érzem magam. Nagyon örülök.

Én mindennap - ezt újra megírom - írok magának egy tábori levelezőlapot. Egyébként hamarosan megint táviratozom is. Ezt majd meghallja maga.

Ma kértem a Lloydtól pénzt. Az otthonról legutóbb elhozott pénz ugyan még megvan úgy, ahogy elhoztam, de ha innen végleg elmegyünk, tartok tőle hogy nehezen lehet pénzhez jutni. Ezt azért írom meg magának is, mert mindig attól tartok, hogy elvész a levelem.

Ne legyen meglepetve, ha az Athenaeumtól ezer koronát kap. Szeretettel L.

Ma reggel se kaptam levelet magától. Miért? Nagyon bosszant. És most három-négy napig nem is kaphatok.

[Pb. 1914. okt. 2.] péntek V. 5394/40.

Drága szívem, tegnap megérkeztünk ide - a főhadiszállás mögé -, ma délután kimegyünk a frontra. Holnap is. Poprádra nem megyünk vissza. Itt piszok van, nagy mozgalom, nagy forgalom, az éjjel egy apácakolostor iskolaszobájában aludtunk. De hát ez nagyszerű. Boldog vagyok. Nagyon sajnálom, nagyon bosszant azonban, majdnem fáj, hogy magától nincs levelem. Holnap talán elhozzák ide a Poprádra érkezett leveleimet,