Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos haditudósításai - Törökországi Kiküldetés 1916
514 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSÍTÁSAI ...Egy török úr beszéli, hogy Konstantinápolyban, a szultánt kivéve, úgyszólván ismeretlen a többnejűség. Valamennyi ismerőse között egyetlenegy van, aki nem monogámiában él. Ez az ismerőse azonban különös módon jutott a második feleségéhez. Az első feleségével igen jó házasságban élt; az idő azonban múlt és különösen az asszony felett múlt el nagy gyorsasággal. Az asszony így egy napon a férje elé lépett és arra kérte, ne járjon Perába, hanem vegyen inkább egy második feleséget. O - az asz- szony - a második feleséggel szeretetben és békében fog élni és legalább meglesz az az öröme, hogy a férje szívesen lesz otthon és nem kockáztatja az egészségét. A férj vonakodott; az asszony azonban addig könyörgött, míg - csak az ő kérésére, csak az ő sürgetésére - a férj második feleséget is hozott a házba. .. .Ilyen történetek történnek Konstantinápolyban. És színpadra török nő még nem mert lépni, de török barátaink viszont azt beszélik, hogy vannak előkelő török családok, amelyek már úgyszólván európai társaséletet élnek: családi látogatásokat tesznek egymásnál és az asszonyok fátyol- talanul ülnek a vacsoránál vagy a szalonban. És ami a legfontosabb, és ami megmutatja, hogy ebben a sokfelé való sokféle ingadozásban merre fejlődik itt is [a] nőkérdés, azaz, hogy az új postán török nőhivatalnokok vannak. Fátyoltalanul, kedvesen és szorgosan munkálkodnak a rekeszeikben, akárcsak berlini vagy budapesti testvéreik. Mi az értelme a fátyolnak? Eltűnik-e valaha a fátyol és visszakíván- ják-e a nők, ha egyszer eltűnt? Mit jelent a nőnek a férfihez való viszonya számára a fátyol? Ezeknek a kérdéseknek a jeni poszta han-ban, az új török postán semmi értelmük sincs többé. Ott, ahol [a] dolgozó nő megjelenik, ott olyan új fejlődés kezdődik, új erkölcs, új világ, melynek - bár most csak a fejlődés kezdetén vagyunk - meglehetősen mindegy lesz, hordtak, nem hordtak előbb fátyolt a nők. Török nacionalizmus, Pester Lloyd M. 1916. február 4. 9-10., Világ 1916. február 4. 5-6. Egy tíz esztendő óta Konstantinápolyban lakó hölgy keservesen panaszkodik:- Nemcsak, hogy a francia nyelvű utcafelírások tűntek el a perai házakról, hanem most már a török hivatalok se akarnak senkivel másképpen érintkezni, csak törökül. Nem hallatlan ez?- Nem - mondom szerényen.- Hja, de hát mit csináljak, amikor azt kívánják tőlem, hogy törökül beszéljek?- Tessék törökül beszélni.
