Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos haditudósításai - Törökországi Kiküldetés 1916

idegzetű férfi benyomását teszi, kit nem háborgatott meg nyugalmában semmi, s akinek nagy szellemi kiválóságaihoz jóság és humor is járulnak.

A fogadás alkalmával francia nyelven folyt a társalgás. Miután egyik osztrák kartársunk köszönetét mondott a szíves fogadtatásért, és mindnyájunk nevében őszinte szerencsekívánatait fejezte ki Törökországnak dicső haditényeihez, Halil bej a következőket mondta:- Igen, a helyzet kitűnő. Nagyon meg lehetünk elégedve. A legutóbbi napok is örvendetes híreket hoztak, melyek különös elégtétellel töltenek el bennünket. Örülünk, hogy Törökországnak része van a végleges győzelemben, melyet nem lehet tőlünk többé elragadni. Mikor legutóbb Románián át utaztam, Bratianu így szólt hozzám: „Önöknek jó dolguk van, elhatározták magukat. Az önök lelkiismerete nyugodt. Mi azonban nagyon sokáig haboztunk." Valóban: mi akkor mindent megfontoltunk, megtaláltuk a helyes módot az elhatározásra, és ma gratulálhatunk magunknak ezért.

A miniszter e szavai után a nisi találkozásról folyt a szó, és ennek apropójából megkérdezte Halil bejt:- Nem lehetséges, hogy őfelsége a szultán egyszer ellátogat Budapestre vagy Bécsbe?- Nagyon könnyen meglehet - felelte a miniszter. - Őfelségének egészsége teljesen helyreállt, és mi sem áll útjába annak, hogy a békekötés után meglátogassa szövetségeseit.

Az osztrák-magyar hadseregben küzdő mohamedán katonák hősiességéről beszéltünk még ezután, majd a Szerbiában és a Szandzsákban felszabadított mohamedán lakosság lelkesedéséről, végül pedig a békéről. Arra a kérdésre, vajon meddig tarthat még a háború, a következőket felelte Halil bej:- Semmit sem lehet előre tudni. De bizonyos, hogy előbb vagy utóbb mindnyájan el fogjuk érni céljainkat.

500 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSÍTÁSAI

Főpróba, Pester Lloyd M. 1916. január 30. 9-10.*

Pérában, a Grand Rue de Pera és a nagy szállodák közelében található az ún. Petit Champ, egy városi park, melyben egy színházépület áll. A bejáratot fényes lángok világítják meg, előtte az utcán húsz-harminc automobil. A megvilágított bejáraton át belépünk a színház épületébe: fából épített terem gipszdíszekkel. Igénytelen épület, szabadtériszínház-féle, amiben a háború előtt többnyire olasz és francia vándorszínészek játszhattak. A tágas földszinti pergolában399 hatalmas vaskályha áll, melyben most vad tűz lobog. Ezt a helyiséget át is melegíti, a nézőtérre viszont

399 gyakran lugassal körbe futatott, oldalról nyitott ámyokoló (olasz)