Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos haditudósításai - Szerb Front 1915

SZERB FRONT 1915 I 447 döntésünk volt. Mi a keresztény egyház katonái vagyunk, s az a köteles­ségünk, hogy híveinkkel együtt bármilyen sorssal szembenézzünk. Most bizonyosodik be, milyen helyesen cselekedtünk. Sem életünkben, sem ja­vainkban kár nem esett, ugyanígy a hívekében sem. A jövendő? Az Isten akaratától és a győztes irgalmától függ. Amit engednek, az lesz a mienk. Ha ez a csésze (e szavaknál a rendfőnök úr felemeli az előtte álló csé­szét) az enyém, azt tehetek vele, amit akarok. Azt reméltük, hogy kormá­nyunk legalább akkor hallgatni fog az okos szóra, mikor azt látja, hogy Ausztria-Magyarország, Németország és Bulgária egyesülve támadnak bennünket. Szívesen kötöttünk volna különbékét. A kormány azonban továbbra is megmakacsolta magát. Most a sereg bent van a hegyekben. Az életemet is odaadnám, hogy megtudjak valamit a három fiamról, akik a csatatéren vannak. De semmit nem tudunk a seregről. Szerb hazafi­ként persze kívánnám hazámnak a győzelmet, ám a helyzetet teljesen reménytelennek látom. A vidék, amelyen a sereg most átvonul, Szerbia legszegényebb része. A mi magtáraink tele vannak, s a kormányban nem volt annyi előrelátás, hogy idejében élelmet juttasson a hegyekbe. Nem hiszek abban, hogy hadseregünknek Olaszországba kell mennie. Értel­mes ember nem gondolhat ilyesmit. És nagyon tartok attól, hogy csapa­taink éheznek fenn a hegyekben. A tábornok. Mihajlovics György tábornok a rendfőnök egyik testvére. Költő: fekete szakáll, gyér haj, egyszerű civil öltözet. A tábornok urat a kormány néhány éve nyugdíjba küldte. Lemondásának története a követ­kező: az első Balkán háborúban a Sumadija-hadosztály vezetője volt. Har­colt Pristinánál, Gilánál, Üskübnél,336 Prizrennél. 1912. november elsején azt a parancsot kapta, hogy vonuljon be Albániába. Mivel az orosi apát győzködte, hogy az osztrák császár garantálta Albánia függetlenségét, az albán expedíciót pedig a maga részéről feleslegesnek és veszteségesnek ítélte, ellenjavaslatot tett. Később, ismételt parancsra, mégis elküldött egy különítményt Durazzóba, miközben a Drina-divízió az akkor - Hassan Riza pasa meggyilkolását337 követően - Essad pasa338 kezén lévő Scutari mellett elhaladva Alessio felé menetelt. Súlyos veszteségeket követően a csapatoknak vissza kellett vonulniuk. A következmények tehát teljes mértékben Mihajlovics tábornokot igazolták. Ám a radikális párt és a Fe­336 Skopje török neve 337 Hasan Riza pasa, (1871-1913) albán származású török tábornok. Az első balkáni há­borúban a török kézen fekvő Scutari városát védte a montenegróiakkal szemben. Az ostrom alatt 1913. január 30-án Essad pasa két segédje meggyilkolta, majd átadták a várost a montenegróiaknak. 338 Feltehetően Esat Toptani pasáról (1863-1920), Albánia miniszterelnökéről van szó

Next

/
Thumbnails
Contents