Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos haditudósításai - Szerb Front 1915

422 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSÍTÁSAI mögöttük lévő területet. A szerbek azonban csakugyan megakarták adni magukat és ellentállás nélkül át is vonultak hozzánk. Ez egy szerb század volt. Nem ez lesz a sorsa az egész szerb hadseregnek? Mögöttünk csatta­nó és éles hangon újra dolgozni kezdenek a messze vivő ágyúk. Jobbra, a szemhatárt elzáró hegygerinc mögött élénkség támad; heves ágyúszó hallatszik; néha, mintha gépfegyver kerepelne; azután messziről, tom­pán, szakadozottan megint ágyúszó. Ezek a szerbek ágyúi; a mi ágyúink gyors ritmusban, szabályosan lőnek, az övéik lassan és szakadozottan. Mintha haboznának, és mintha ágyút és tüzért az a kérdés kínozna: ér­demes-e. Fél egykor, messze délre, a nagy hegyek előtt és a szelídebb dombsor mögött fekete füstfelhő bukkan fel. Tömör, széles, nehéz felhő; előbb csak fekete fejét dugja ki a domblánc fölé, azután megnő, dagadozik és széle­sedik, felnyúlik az égre, és mint egy fekete rém áll egy ideig a horizonton. Ahol ez a fekete rém felkúszott az égre, ott van egy hegynyereg mögött Kragujevác. A füstfelhő Kragujevác keleti részén szállott fel. A térkép szerint ott van a pirotechnikai laboratórium. A szerbek már napokkal ez­előtt kiürítették Kragujevácot. Most felrobbantották volna a hadiberen­dezéseiket? Holnap már megtudjuk. A füstfelhő ott függ az égen egy ideig, azután leszáll a dombsor mögé. A beérkező jelentésekből arra lehet következtetni, hogy a szerbek visz- szavonulnak. A hadosztály telefonja egyébként állandóan dolgozik; a ve­zérkari főnök újra meg újra odamegy a telefonhoz. Tizenkét óra ötven­öt perckor a dombsor mögött fehér füstfelhő emelkedik fel. Ez mintha Kragujevác nyugati részén lenne. A fehér füstfelhő nem száll oly magasra, mint a fekete; de széles és láng piroslik benne. Kragujevácban ég valami. Előttünk a tartalék szedelődzködik, a tábort felszedik; a katonák már sorban állnak, és a csapat egy perc múlva el is indul. Mindjárt indul a had­osztály parancsnoksága is. A csapatok már tudják, hogy délután hol talál­ják a hadosztályparancsnokot. A 454. számú magaslati ponton kezdődik a költözködés. A messzelátókat leszedik az állványaikról; a telefont bete­szik a ládába: már lehet is tovább indulni. Egy órakor magasan fent az égen repülőgép jelenik meg. A mieink vagy a szerbeké? A völgy felett repül, kö­rülbelül a két vonal között. Most nyugatról kelet felé repül, de délről jött. Végre meglehet ismerni: a mienk. Kragujevác felől jön. Ő gyújtotta volna fel azokat az épületeket, amelyek Kragujevácban égnek? Nem valószínű. A hadosztályparancsnokság indul tovább. A hadosztályparancsnok és a szőkébb törzs automobilon. A többiek lovon. A törzslovasságból - fő­hadnagy szeretetre méltóságából - én is kapok egy lovat, mert a mi lova­ink nincsenek itt. Fáradt vagyok, és alig tudok a magasra pakolt nyeregbe felkapaszkodni. A kengyel is átkozottul magasra van felhúzva. Fáradt va­gyok; borzongok, és soha a háborút ilyen testetlennek, ilyen valószerűt­

Next

/
Thumbnails
Contents