Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos haditudósításai - Orosz Front 1914-1915

262 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSÍTÁSAI

A leggyakoribb magyarázat:- Azok a kutya szerbek nem hagytak bennünket békében... az orosz pedig segíti a szerbet.

Legérdekesebb azonban az, hogy ha magyar katonák között a háborúról szó van, akkor mindig vita indul meg a dologról. Kis Istvánnak ez a véleménye, Nagy Andrásnak az a véleménye, és nincs nyugvás addig, amíg az egész társaság meg nem állapodik valamiben, ami a baka emberi méltóságát és jogérzését megnyugtatja. Bántani akarták a királyt, bántani akartak bennünket, rendben van tehát, hogy itt vagyunk, no és ha itt vagyunk, hát majd megmutatjuk nekik, mit tud a magyar. (Van-e, ami erre jobban jellemző, mint az a felejthetetlen emlék, hogy a harctérre vonuló magyar csapatok a Kossuth-nótát Ferenc József-nótává változtatták. „Ferenc József azt üzente... Mindnyájunknak el kell menni.")101

A magyar baka jogérzésének szüksége van a megnyugtatásra. A megnyugtatott jogérzés lobbantja tűzre a magyar baka természetes bátorságát és ez a megnyugtatott jogérzés kovácsolja, acélossá a magyar baka hűségét.

...A harminckilencedik - debreceni - gyalogezred102 masírozott valahol Galíciában. Az egyik zászlóaljparancsnok elé az országúton egyszerre odalép egy civilruhás ember és így szól zamatos magyarsággal:- Kapitány úr, jelentem alássan, itt vagyok; kérem, tessék engem befogadni.

A kapitány csodálkozva néz le rá a lováról. Hogy kerül ide egy magyar, aki önként jelentkezik.- Kicsoda maga?

A civilruhás ember benyúl a zsebébe, kihalász valamit és a kapitány felé nyújtja. Mi ez? Az a sárgaréztok, amelyet minden katonánk magánál hord, és amelyre a neve és a személyi adatai varrnak felírva.- Jelentem alássan - mondja -, az ötvenedik gyalogezredhez tartozom. Az oroszok elfogtak. Becsuktak egy pincébe. Nem törődtek velem. A pincéből kijutottam nagy nehezen. Attól a paraszttól, akié a ház, kaptam ezt a ruhát. Azután megszöktem. Hallom, az ezredem messze van innen; itt jelentkezem tehát. A civil ruha helyett ott kellett hagynom az egyenruhát.

Vár egy másodpercig, azután benyúl a belső zsebébe:- De ezt, mondja -, ezt elhoztam.

101 A háború kitörésekor propaganda célokból született dal, a Kossuth-nóta parafrázisa.

102 A császári és királyi Conrad báró debreceni 39. gyalogezredet 1756-ban alapította Pálfy János gróf. Az ezred később felvette a 39-es hadrendi számot (1769-ben) és Debrecenbe települt, s lett Debrecen „háziezrede". 1914-től Conrad von Hötzendorf, a Monarchia haderejének vezérkari főnöke, gyalogsági tábornok lett az ezred tulajdonosa (az ő neve szerepel az ezred teljes megnevezésében). Előbb a déli, majd az északi harctérre osztották be őket, később Doberdó mellett szereztek maguknak hírnevet.