Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos haditudósításai - Ttito Livio Foppa". Kérdések és válaszok az első világháborús haditudósítókról. Bevezető (veres Miklós)

186 I VERES MIKLÓS nyes lovagkeresztjével tüntették ki.23 Jóllehet 1915. január 7-én kelt leve­lében a Vöröskereszt érdemrend neki ítélése kapcsán így fogalmaz: „Egy Ferenc József-rendet is nehéz elfogadni, de egy ilyet! Mit csináljak? Na­gyon kérlek, ne szólj róla egyelőre senkinek; elég korán tudódik ki, hogy szégyenbe estem."24 Ez az idézet már jelzi, hogy a tudósítók, így Biró számára a haditudó­sítói szerepből fakadó kötelességek teljesítése komoly lelkiismereti prob­lémával járt. Biró Lajos sajtóhadiszállásról írt leveleiből egyértelmű, hogy nehezen dolgozta fel szerepéből eredő kötelességeit. 1914. augusztus 16- án kelt levelében a következőket írja: „Eddigi haditudósítói működésem miatt nagyon szégyellem magamat. De aki újságíró itt van - aki igazán újságíró -, mind szégyelli magát." Majd 1914. szeptember 16-án keserűen jegyzi meg: „De ha a dolgot nem a lapok szűkebb szempontjából, hanem a hadviselés és az ország szempontjából nézzük, akkor ez az állapot tűr­hetetlen, elviselhetetlen és katasztrófával fog végződni. Lehetetlen, hogy az ország lelki összeroskadás nélkül elbírja a következő esztendőt, ha rá­jön, hogy rendszeresen hazudnak neki a Tátra tövéből."25 Mi motiválta mégis akkor Bírót a részvételre? Táplálkozhatott mindez hazafias érzésekből, mert féltette a Monarchiát és Magyarországot egy esetleges kudarc következményitől? A leveleket olvasva bizonytalanság­ban maradunk ennek motivációs erejét illetően, a haditudósítások szöve­gei pedig a szerepből eredő kötöttségük miatt nem forrásértékűek ebből a szempontból. Esetleg a haláltól való félelem motiválhatta, hisz a ha­ditudósítók mentesültek a katonai szolgálat alól és védett körülmények között dolgozhattak. Biró esetében, aki ekkor már családapa volt, emberi szempontból tökéletesen érthető, ha kiképzett tüzérként nem akart részt venni a háborúban. Esetleg az apósának, Vészi Józsefnek a nyomása miatt maradt tudósító, ahogy erre többször is utal feleségéhez írott levelei­ben?26 Talán. Izgalmasabb kérdés, hogy miként kezelt egy alapvető el­lentmondást. Biró ekkor már a polgári radikális eszmék elkötelezett híve volt, világnézete teljes oppozícióba került a haditudósítói szerepéből fa­kadó kötelességeivel. A két szerep között feszülő ellentét feloldhatatlan­nak látszik, és a további kutatásoknak kell tisztázniuk a kérdést, hogy az író miként tudta kezelni ezt a tudathasadásos állapotot. Külföldi példák­ból tudjuk, hogy a későbbi önreflexió sokszor elmaradt, más esetekben az életműkiadásokból maradtak ki haditudósítói szövegek.27 Az őszin­23 Budapesti Közlöny 1917. július 14.1. 24 lásd Biró Lajos levelei 92. 25 lásd Biró Lajos levelei 62. 26 lásd Biró Lajos levelei 62, 80,120. 27 Reichel i. m. 331.

Next

/
Thumbnails
Contents