Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos Levelei - 1915

1915 I 127 ményekről részletes távirati jelentéseket küldhetünk. Már most: távira­tot innen küldeni nem lehet; a táviratokat Kurír viszi Teschenbe, onnan mennek táviratilag. Mégis itt maradunk, hátha a záró események nagyon érdekesek lesznek. Pár nap alatt eldől a dolog.303 A hadseregparancsnok és a vezérkari főnök304 nagyon kedvesek és jóakaratúak; a dolog nehezen megy; de valami majd csak kijön. Közben tárcákat küldök. Kell-e mondanom, milyen türelmetlenül várom, hogy hazamehessek? Ez már nem is vágyódás; ez betegség. De: que faire? Meg kell jegyeznem, hogy itt kitűnő dolgom van. Megírtam már, hogy elmúlt nélkülözéseim után olyan, mintha világvárosba jutottam volna. Mindennek a tetejébe itt van Marschan Géza, mint földi gondviselésem, és fogadott apám. Egyszóval itt nagyon jó lenni, de szeretném már a had­járatot győzelmesen befejezni és hazamenni. Verőnkét csókolom. - Irmát csókolom és üzenem neki, hogy hazaérke­zésemig legalább öt kilót kell híznia. Nagyon bosszant, hogy napok óta nincs hírem magukról. - Talán holnap. Szeretettel Lajos305 Kezeit csókolja Marschan Géza [érkezési Pb. 1915. nov. 28.] november 19. péntek este V. 5394/85. Drága szívem, ma délelőtt Sapieha herceg vitt el egy levelet repülőgé­pen Szegedre. Holnap ezt a levelet egyszerű közkatona viszi Budapestre. Maga azonban nyilván így is szívesen fogadja. Tehát ma negyven kilométert lovagoltam, most egészséges - kutya­fáradt vagyok (fél hét óra este van) és ágyban fekve írom ezt a levelet. Helyesebben: ágyban heverve, mert csak félig vetkőztem le, és a vacsorá­hoz elmegyek. Mindebből kiderül, hogy nagyon jól vagyok. Az élet itt a hadsereg-parancsnokságnál változatlanul fejedelmi; és dolgozni is lehet. Csak éppen egyelőre magától nem kaptam levelet, és haza nem mehe­tek. De három-négy nap múlva, bizonyosra veszem, vége az egésznek, és akkor száguldók hazafelé. Most a közlekedési viszonyok annyira javul­tak már, hogy - remélem -, két nap alatt hazajutok. Most még megismétlem előbbi leveleimből: 1. A címem Feldpost 99. 2. Papát kértem, küldessen nekem pénzt. 303 1915. november 19-24. között zajlott a Kosovo-Polje-i csata. 304 Kövess Hermann és Franz Conrad von Hötzendorf 305 K. u. k. Armeegruppe G. d. K. v. Tersztyánszky fejléces levélpapírján; utóirat a mar­gón: „Farkas Pál vitt-e hírt rólam?"

Next

/
Thumbnails
Contents