Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1975 - Forgácsok 1956-ról
1975 Szakszervezet ülésén is jelen volt a Magdolna utcai székházban. Teljesen új viszont a feljegyzéseknek az a jelenete, amelynek főszereplője Biszku Béla (1921-), az 1956 október végén alalkult MSZMP budapesti titkára, aki a munkástanácsok üléseinek valamelyikén látványos megalázkodással akarta Déryt rábírni az általános sztrájk elleni állásfoglalásra. (Biszku utóbb gyászos szerepet játszott a munkástanácsok szétverésében, 1973-ban pedig egyik vezetője volt a párton belüli - Kádár Jánost bíráló - baloldali ellenzéknek. L. még az Ének a városról című oratórium kimaradt részének bevezetését kötetünkben: 201.). Röviden a szövegben szereplő nevekről: Erdei Ferenc (1910-1971) közgazdász, politikus, 1955. november 15-1956. október 31. között a Minisztertanács elnökhelyettese; Vas Zoltán (1903-1983) politikus, 1956. október 26-tól a Közellátási Kormánybiztosság elnöke, október 28-tól közellátási kormánybiztos, november 5-én a jugoszláv követségen keres menedéket; Vas-Witteg Miklós (1895-1975) szakszervezeti vezető, 1956-ban tagja a Szakszervezetek Országos Tanácsának; Boér Ferenc (1899-1980) 1926-tól a KMP tagja, a párt II. moszkvai kongresszusát követően 1930-ban szembekerül a Központi Bizottsággal, önálló frakciót alakít, ezért kizárják. 1956-ban rehabilitálták. Dr. Dömyei József (1928-) jogász és közgazdász, a Vörös Csillag Traktorgyár küldötte a Nagybudapesti Központi Munkástanácsban. Rácz Sándor (1933-) szerszámkészítő, a Nagybudapesti Központi Munkástanács elnöke; Báli Sándor (1923-) szerszámkészítő, fenti Munkástanács tagja. A jegyzetek időbeni besorolásánál segítségünkre voltak a fogalmazvány szomszédságában található szövegek: A gyilkos és én kisregény részletei, illetve az Új írás Pályám emlékezete című önéletrajz-sorozatában készült vázlat. Mindkét írás 1976 márciusában jelent meg. Számításba véve a szerkesztői és nyomdai átfutások idejét - helyeztük e feljegyzéseket 1975 második felére. Döntésünket Böbe naptárnoteszének a bejegyzései is alátámasztották: ezek szerit Déry 1975. július 12-én és 16-án találkozott Újhelyi Szilárddal, s valószínűnek látszik, hogy ezek azok a bizonyos együttlétek, amelyek a visszaemlékezéseket elindították. * Az 1956-ot követő megtorlás idején játszódó Színész-film szintén a forradalom emlékéhez kapcsolódik, s „történetét” Makk Károly ajánlotta témaként Dérynék, amikor annak „napok óta” — „semmi használható nem jutott eszébe”. A Szabó B. Istvánnak adott interjúban az emlékező a következőképpen foglalta össze a „ story t”: „1956 után börtönbe csuktak egy ismert, népszerű színészt, X.-et, 277
