Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
Függelék - Felelet. Filmforgatókönyv (1972)
(felelet FARKAS. No? JÚLIA hozzászalad, megcsókolja. Ne haragudjon rám! FARKAS. Gyászban vagy? JÚLIA büszkén. Új pulóver ... Zénó, ugye nem haragszik rám? ... Ne haragudjon! Ostoba voltam, kicsinyes voltam, bocsásson meg! Megbántottam az önérzetében. Nem éreztem magamban elég erőt, hogy ... arra, hogy ne féljek magától. Ezért nem mertem elfogadni. De ha akarja ... FARKAS. Mit? JÚLIA szemlesütve. Ha akarja, akkor vegyen nekem most egy ... FARKAS. Miért gondoltad meg magad? JÚLIA hallgat. Látni való, hogy szemérmével küzd. Azért ... mert maga egyszer azt mondta, hogy úgy fog vigyázni rám, mint a szeme fényére. S én ezentúl megbízom magában. FARKAS morogva. Jókor. JÚLIA súgva. Ne haragudjon! Mindent jóvá fogok tenni. Maga is legyen bizalommal hozzám! Én nagyon ... FARKAS. Jól van ... ne mondd tovább! Ülj le! JÚLIA leül. Nem voltam magához becsületes! FARAS. Mondom, hogy ne folytasd. Hogy a fenébe ne lettél volna becsületes! JÚLIA. Hazudtam magának. FARKAS. Hazudtál? Ugyan mit? JÚLIA. Ha elmondhatnám, akkor nem hazudtam volna. Nem mondhatom meg ... Hát akkor vesz nekem télikabátot? Mosolyogni igyekszik S még egy ruhát is kérnék. FARKAS. Szóval meggondoltad magad? Miért nem gondoltad meg magad máskor is? JÚLIA. Mikor? FARKAS. Gyakrabban! Gyakrabban! Ne csak kényszerűségből! JÚLIA maga elé néz. Azt akarná, hogy szeszélyesebb legyek? FARKAS. Azt. Tessék nőiesebbnek, természetesebbnek, szeszélyesebbnek lenni, akár az én kontómra is! JÚLIA nevet. Miért kell nekem szeszélyesnek lennem, Zéni? FARKAS az ablakhoz lép, háttal Júliának, hátrafelé. Hogy természetesebb légy. JÚLIA. Mikor nem voltam természetes? FARKAS. Soha ... Helyesbítek: az első hónapokban az voltál. De mióta előadásokat tartasz nekem valamilyen rendkívül nemes, de szerelmünktől merőben idegen cél érdekében, azóta szerepet játszol. JÚLIA kiáltva. Nem igaz, Zéni! FARKAS gúnyosan. Az talán természetes, hogy az én pénzeszsákommal a hátad mögött piszkos kis kávémérésekben vacsorázol, mert ott negyven fillérrel olcsóbb a kávé? Hogy nem ülsz be a kocsimba s engem is arra kényszerítesz, hogy villamoson járjak? Az is természetes, vajon, hogy éhezel, cselédszobában lakói, foltozott harisnyában jársz, s visszautasítod azt a legkisebb kötelező segítséget is, mely a nőnek az ágyastársától kijár? 580
