Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
Függelék - Felelet. Filmforgatókönyv (1972)
(felelet GRÜNER. Mire? FARKAS. Semmire sem. Az ember mindenütt kikaparja magának az őt megillető poklot. GRÜNER. De azt maga kaparja ki, s nem más löki bele. Nagy különbség, professzor úr! FARKAS. Nem értem! Mire gondol? GRÜNER. Idehaza már nem szórakoztató az élet, kedves barátom. Mert azt még elviselem, bár megvallom, azt is nehezen, hogy megfosztottak attól a legelemibb jogomtól, hogy magam rendelkezzem vagyonom fölött, de hogy tetejében esetleg még személyi szabadságomban is korlátozzanak ... FARKAS türelmetlenül Miről beszél? Nem engedik be a tőzsdére? GRÜNER nevet. Oda az ügynökeim járnak. De megeshetik, hogy nem engednek ki az utcára. FARKAS. Még mindig nem értem. GRÜNER. Nem érti? Pedig egyszerű. Lakat alá tesznek ... magával együtt, professzor! Mert hajói sejtem, maga sem rajong Hitlerért. Pincér asztalhoz lép, étlapot tesz Grüner elé. Ez meg sem nézi. GRÜNER. Egy erőlevest kérek tojás nélkül, egy adag sóskát, egy Parádi-vizet. FARKAS. Ez az ebédje? GRÜNER mosolyogva. Szoktatom magam az étlaphoz, melyet a történelem készít elő számunkra. Emlékszik még, professzor úr, az 1918-as világháború gerslileveseire? FARKAS. Az anyja keserves könnyét, beszéljen már világosabban, báró! Háborútól tart? GRÜNER. Rosszabbtól. FARKAS. Azaz? GRÜNER. Hogy eladjuk magunkat az ördögnek. FARKAS ingerülten. Hitlernek? Miért beszél többes számban? Én kiszállok ebből a vásárból. GRÜNER. Azért fog lakat alá kerülni, kedves professzorom. Ha ugyan el nem vonul idejében azokról a tájakról, amelyeket a német birodalom e kiváló vezére népe „életterének” nevez. Sajnos szerinte a mi kis hazánk is annak minősül. FARKAS egyre ingerültebb. Úgy értsem, hogy a svábok megtámadnak bennünket? GRÜNER. Rosszabb! Szövetségre lépnek velünk. Magához inti a pincért. Szóljon kérem a telefonosnak, hogy ha keresnének, már elmentem. Farkasnak. Nem olvasta a mai újságban - ha ugyan szokott újságot olvasni -, hogy Hitler a népszavazáson 40 millió szavazatot kapott? Azaz tejhatalmat Európa sorsa fölött. FARKAS az arcába mered. Népszavazás? Maga is ezzel szórakoztat, báró? GRÜNER. Ki még? FARKAS vállat von. Most unatkoztam végig egy szemináriumot a bel- és külpolitika összefüggéseiről, még nincs negyedórája. GRÜNER. Ugyan! ... A szép kislány kommunista? S ugyanazt mondja, amit én, a kapitalista? Finonum mosolyogva. Les extremes se touchent*, kedves barátom. Közelebb * A szélsőségek hatnak (fr.) Déry nem először használja ezt a fordulatot, már olvashattuk egy 1931-ben írt levelében is, 1. „Liebe Mamuskám!”. 242. 576
