Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1966 - Wolfgang Venohr: Portré Déry Tiborról. Filmforgatókönyv
1966 hogy az olvasóknak élvezetet vagy bosszúságot okozzak - az előbbi sajnos ritkábban sikerül, mint az utóbbi így hát magam is kénytelen vagyok beilleszkedni ebbe a szertartásba. WOLFGANG VENOHR. Azt mondotta, hogy édesanyja bécsi nő volt, és hogy tehát Bécs a második hazája, persze, bizonyára csak Budapest után. DÉRY TIBOR. Igen, de ha szabad itt valamit helyesbítenem, amikor azt mondtam magának, hogy Bécs az én lelki és szellemi és az én testi hazám is, ez voltaképpen nem helytálló. Mondjuk ... inkább úgy mondanám, hogy Bécs részben az én eredetem, az én egyik forrásvidékem, de a hazám Magyarország, jobban mondva: a nyelv. WOLFGANG VENOHR. De itt, Budapesten született? ... DÉRY TIBOR. Budapesten születtem, igen. WOLFGANG VENOHR. Itt is nőtt fel? DÉRY TIBOR. Itt is nőttem fel, igen. Vagyis hát néhány évet külföldön kellett töltenem, beteges kisgyerek voltam, csontturberkulózist kaptam, és ezért éveket külföldön, a tengernél töltöttem, egyebek közt Nordeneyban, a nordeney-i gyermekkórházban, másfél évet, ott többször megoperáltak, és ott gyógyultam meg végül. Hatéves voltam akkor, és az első iskolai osztályt ott, Nordeneyban végeztem el. WOLFGANG VENOHR. Milyen volt a miliő, ahonnan származott? Tehetős környezetből jött ... Mivel foglalkozott az édesapja? DÉRY TIBOR. Apám ügyvéd volt, ő Magyarországról származott, Szegedről. Anyám Bécsben született, mint mondottam, polgári családban. WOLFGANG VENOHR. Tudni való, hogy Ön az első világháború vége felé a tulajdon nagybátyjának a fafeldolgozó üzemében sztrájkot szervezett, és hogy egyáltalán akkor ismerkedett meg a szocializmussal. Ezt fordulópontnak látom, talán egész élete fordulópontjának. Miként magyarázza, ilyen származása mellett, ezt a szokatlan lépését? DÉRY TIBOR. Azt gondolom, hogy nincsenek fordulópontok az ember életében, amit általában fordulópontnak neveznek, az a múltban már elő volt készítve, az élet folyamatos egész. Ha azt kérdezi: mi volt a tulajdonképpeni indítékom, hogy a társadalmi kérdések felé forduljak, akkor annak a megismerése volt ilyen, hogy az én elő- munkásom a parkettaüzemben, név szerint Bartel, századrészét vagy ezredrészét kereste annak, amit a nagybátyám, holott ő is csupán tizenkét órát dolgozott, éppúgy, mint Bartel. Azonkívül ekkor jött a forradalom Oroszországban, Marxot kezdtem olvasni. De nem szeretnék valamiféle legendaképzéshez hozzájárulni, jobb színben tüntetni föl magamat, mint amilyen vagyok. Valószínűleg sok más bujkáló motívum is van még az életemben, amelyik arra ösztönzött, hogy a munkásság és az elnyomottak oldalára álljak; hogy egy példát mondjak, félelmem nagybátyámtól és ellenkezésem anyámmal szemben, aki a fivére pártján állott; sok minden közrejátszott abban, hogy arra az oldalra kerüljek, ahol vagyok. 8. kép. Vágás Déry külföldön kiadott műveinek címlapjából. WOLFGANG VENOHR HANGJA. Erről az oldalról, a szocializmus szemszögé54
