Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1966 - Wolfgang Venohr: Portré Déry Tiborról. Filmforgatókönyv
1966 minden részmunka, legyen bár mégoly tökéletes, az ember mint egész csődjéről tanúskodik. A gép minden eredménye egy kópia az örökre elvesztett eredetiről. A rakétautazás vagy menekülés a világűrbe éppoly kevéssé látszik a szememben az emberi szellem diadalának, előrelátás és alapos megfontolás jelének, mint amennyire a struccmadár rémült mozdulata, amikor fejét a homokra dugja; az ember tehetetlenségéről árulkodik nekem, aki nem tud rendet teremteni a földön, és nem tud rossz szomszédaival békében élni. Amíg a technika beérte azzal, hogy kisegítse az embert a puszta életéért vívott harcában, kevésbé tudott neki ártani; halálos veszéllyé csak akkor lett, amikor arra vetemedett, hogy támogatása helyett helyettesítse őt testben és lélekben. Az ember fenyegetettsége rakétáktól és ellenrakétáktól, bombáktól és vadászrepülő-ezredektől csekélynek látszik szememben azzal a lassú, észrevétlenül lopakodó, alattomos gyilkossággal összevetve, amelyiket — veszedelmesebben, mint a fizikai megsemmisítés - a lelkén hajt végre. Mert a külsőleg legyőzött természet belsőleg rettentő bosszút áll. 3. kép. A Pálffy-palota folyosója. WOLFGANG VENOHR. Déry úr, merő véletlen, hogy - útban Budapest felé, Önhöz - itt találkoztunk; de vajon csakugyan véletlen-e, vagy mondhatjuk azt, hogy Bécs - Budapest után - az ön második, szellemi hazája? DÉRY TIBOR. Igen, bizonyos értelemben az én szellemi hazám, de nem csupán szellemileg, hanem testileg is: anyám bécsi nő. 4. kép. Bécs, utcarészlet, Déry és felesége távoznak a Pálffy-palotából. WOLFGANG VENOHR HANGJA. Kicsoda Déry Tibor? Milyen ember rejlik a költői tanúvallomás mögött, amely olyan kérdések elé állítja Keletet és Nyugatot egyaránt, amelyekre nincsenek válaszaik az ideológiai propaganda szokásos maga- biztosságának sablonjaiban és kliséiben? Egy olyan korban, amikor ritkán születnek hősök, és folyton csak alkalmazkodásról esik szó, amikor az átlagos jelenti a mércét, erősebben vetődik föl a kérdés, mint bármikor: miféle ember is a költő? Zene és régi híradórészletek. Áttűnés az író dolgozószobájába. Déry 1894-ben született, s már ifjú emberként meglátta a K. und K. Monarchia pompázatos homlokzata mögött az összeomlás jeleit, amidőn Budapest utcáin a sztrájkokban, az őrizetbevételekben és a tüntetésekben a szociális kérdés forradalmi robbantóerejét fölismerte. Amikor végétért az első világháború, Európát az elesettek sírkeresztjei borították, és hazatértek a magyar honvédsereg rokkantjai, akkor Déry olyan elhatározásra jutott, amely meghatározta további életét. O, a burzsoázia gyermeke, elhagyta öröklött világát, hogy a jogfosztottak oldalára, a proletariátus oldalára álljon. Meggyőződéses híve lett a Magyar Tanácsköztársaságnak, amelyet 1919- ben Kun Béla hozott létre, és attól fogva a szocializmus eszménye mellett állt ki. Ám a köztársaság összeomlott. Elkeseredett testvérháborút vívott magyar a magyar ellen, mígnem a reakció győzedelmeskedett, és Horthy admirális kormányzóként bevonult Magyarország fővárosába. Negyedszázadon át a történelmi gőg világa uralkodott 52
