Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
Függelék - Felelet. Filmforgatókönyv (1972)
(felelet FARKAS. Mivel szolgálhatok, öcsém? KOPASZ segítségkérőn a lányra néz, majd. Megkértem Klárikát, ha nem vagyok alkalmatlan, mutasson be. FARKAS. Mivel érdemeltem ki érdeklődését, öcsém? LÁNY. Szolnoki úr író. FARKAS hosszan vizsgálgatja kopasz arcát. Miért ír? KOPASZ megdöbbenve. Nem értem. FARKAS. Azt kérdeztem, öcsém, hogy miért ír? KOPASZ őszintén. Nem tudom. FARKAS. Hát azt kötve hiszem, hogy ne tudná. Az ember tudja, hogy mit miért csinál. Nem akarja elárulni? KOPASZ. Nincs mit. FARKAS. Nem akarok tapintatlan lenni, öcsém, de nyilván ezzel keresi a kenyerét. Vagy az apukája tartja? Kopasz fejével int, hogy nem. FARKAS. Én is azért dolgozom arcom verejtékével, kedves öcsémuram, hogy eltartsam magamat s a kislányomat. De azt hallottam, hogy az íróknak ezenfelül valamiféle eszményi céljaik is vannak, a lányom is azt mondta. S azok mik volnának? KOPASZ bizonytalanul. Használni akarunk. FARKAS. Kinek? Nocsak őszintén, öcsém! KOPASZ. Az embereknek akarunk használni. FARKAS. Nem lehet az embereknek használni, öcsém. Ha egyvalakinek használ, az másvalakinek árt. Teszem, nekem az az érdekem, hogy alacsonyan tartsuk a gabona árát, mert ha a kenyér drágul, akkor fel kell emelnem a munkásaim bérét. De ha a gabona ára lemegy, akkor annak legkedvesebb barátom, gróf Dégenfeld Albin, háromezer hold birtokosa, adja meg az árát. Mármost hogy kászálódik ki ebből a veremből? ... Tán azért ír maga, kedves öcsémuram, mert teszem, hatalomra vágyik. KOPASZ. Milyen hatalomra, Farkas úr? FARKAS. Mindegy az, hogy milyenre. Embereken való hatalomra. Ki a pénzével, ki a kardjával, maga meg azzal a fránya kis írótollával, öcsém! Mert a hatalom, az kéremalássan nagy dolog. A könyvtárterem ajtajában feltűnik Farkas Zénó professzor magas alakja. Kopasz felváltva nézegeti a két Farkas arcát, melyek karikatúraszerűen hasonlítanak egymásra. FARKAS ISTVÁN. No, itt az én szép öcsém is. Megjött a hölgyek öröme. 206. kép. Grüner belekarol Farkas Zénóba, s Eszter asztala felé kalauzolja. GRÜNER. Egy pohár pezsgőt? Vagy narancsszörpöt, professzor? Magához inti azt a közelükben álldogáló, feltűnően szép szőke szobalányt, aki (egy régebbi jelenetben) ebédnél kiszolgálta Grüneréket. Mikor a lány Farkas Zénó elé ér, hirtelen hátralép, halkan elsikítja magát, kezéből a nagy ezüsttálca kicsúszik, pohárrakományával együtt a földre esik. Az egyik pohár tartalma Grüner ingmellére loccsan, Zénó cipője is kap egy kevés szörpöt. 511
