Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1966 - Zsugán István: Bécs, 1934 a Nemzetiben
1966 Nagyváradról áttelepült félárván segíteni akart nagybátyja: hogy adoptálhassa - fiatalkorúnak kellett mondani. Születésének igazi évszáma - 1937, nem pedig a lexikonokban számon tartott 1941.) Esti Hírlap (1957-) friss tájékozódású - s alcíme szerint „politikai napilap az egykori MDP Budapesti Pártbizottsága és a Fővárosi Tanács jegyezte Esti Budapest (1952-1956) folytatása. 1966-ban Kelen Béla és Paizs Gábor szerkesztette. Az 1990-es években - újrainítási kísérletek után - megszűnt. A napokban jelent meg a könyvesboltok kirakatában Déry Tibor új regénye: A kiközösítő, a Nemzeti Színházban pedig próbálják Becs, 1934 című drámáját. A darab alcíme: Történelmi színmű három felvonásban. Miként címe is jelzi, a bécsi munkásfelkelés idején játszódik. A cselekmény színhelye a Dollfuss csendőreinek legtovább ellenálló munkásház, a Kari Marx-udvar. Főhőse, Kornis Éva, azonos a Déry nagyregényéből, A befejezetlen mondatból ismert Krausz Évivel, aki... De adjuk át a szót a szerzőnek! Történelmi mű - a mának- Színművem 1958-ban készült - mondja Déry Tibor. - Alapkérdése: lehet-e a társadalmon kívül élni. Két jellem ütközik össze a darabban: a magyar kommunista lány és vőlegénye, egy gazdag nagypolgári családból származó orvos, aki szeretne kivonulni a társadalomból, és elvont humanista eszmények szerint, kizárólag önmagának és szerelmének kíván élni. Kettejük konfliktusának hátterét, atmoszféráját az 1934- es bécsi felkelés, a Marx-udvar ostroma adja. Jókedvűen írtam- És hogyan született A kiközösítő?- Vayer Lajos Masolinóról írott monográfiáját kontrollszerkesztettem néhány év előtt, és abban olvastam azt a mondatot a milánói Szent Ambrusról, hogy ő volt a legelső egyházatyák egyike, akik a magántulajdon ellen foglaltak állást. Ez a mondat megragadott, három éven át foglalkoztatott, s 1963-ban regényt írtam Ambrusról. Nem allegória ez, de nem is történelmi regény. Ironikus legenda. Kizárólag a tárgy iránti elragadtatásomban írtam. De minthogy az író voltaképpen mindig a máról, s a mának ír - ezért szövődik át meg át ez a regényem is mai fordulatokkal. Elmondhatom, hogy egyetlen könyvemet sem írtam olyan jókedvűen, annyi élvezettel, mint A kiközösítőt. (Hadd tegyük hozzá: Dérynék ez a bölcsen ironikus, jókedvűen játékos, remek regénye is megindult - akár előző munkái - a világsikerhez vezető úton: máris fordítják franciára, olaszra, németre. Előző műve, a G.A. úr X.-ben a francia kiadás után idén jelent meg olaszul, most jön németül, csehül, szerbül. A befejezetlen mondat 47
