Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
Függelék - Felelet. Filmforgatókönyv (1972)
(J-rlelet REKTOR feláll a székről, arca eltorzult, szeme kimered. Egyszóval így vagyunk. Tehát nem is tagadod a vádat? Gratulálok, tisztelt barátom, eldicsekedhetsz vele, hogy úgy játszottál velem, a hatvanéves, jóhiszemű öregemberrel, mint macska az egérrel. FARKAS megszagolja a lombikot. Az anyja keserves kínját, ahány adjunktus van a világon, hisz ez még csupa nitrózus bűz! Tetszik látni, az ember semmit nem bízhat másra, ha nem maga csinálta, elvitte az ördög. REKTOR. Én csak azt látom, hogy igen tisztelt barátom cinizmusával csak érzéketlensége vetekszik. S minthogy ezek után nincs jogom kételkedni a panasztevőnek abban az állításában sem, hogy inasával elvétetted tőle diáksapkáját, az „Isten Haza Becsület” kezdőbetűivel ellátott inszignumot, s kiküldetted az előszobába, legnagyobb sajnálatomra kénytelen leszek az egyetemi tanácsnak a fegyelmi vizsgálat lefolytatását indítványozni. FARKAS ordítva. Doktor Sajka, tessték bejönni! Ezt sem lehet magára bízni? Ez még úgy eregeti magából a nitrózus gázokat, mint az ellenfelem. FARKAS megfordul, a rektor elé lép. Ami pedig a fegyelmit illeti, tessék tudomásul venni, hogy idézésre nem jelenek meg, az előadásaimat azonnal beszüntetem s benyújtom a lemondásomat. Farkast sem tinók, sem idősebb testvéreik nem vehetik a körmük közé. Lerántja fehér köpönyegét, a földre dobja, nyakába akasztja bundáját. Az ajtóból visszafordul. FARKAS. Sajka, csöpögtessen tovább, ha van kedve, vagy vágja ki az ablakon. Ha valahol valami reakció mutatkoznék, értesítsék a nővéremet telefonon! 53. kép. Ignácz kultuszállamtitkár irodája. Ignácz épp az ajtóhoz kíséri a fiatal Mednyánszky Józsa operaénekesnőt, felsegíti bundáját. JÓZSA. Hát akkor, ugye, megteszi, Laci? Farkas komolyan gondolja, amit mond. Ha emiatt a csacsi fegyelmi miatt tényleg benyújtja a lemondását, akkor bottal üthetjük a nyomát... IGNÁCZ. Megígértem, kedves Józsa, el fogjuk intézni. JÓZSA. Úgy értem, ugye, hogy lefújja a fegyelmit? IGNÁCZ. Isteni szépségű nő, lefújjuk a fegyelmit. De valami ára van azért ... JÓZSA mosolyog. Ne kufárkodjon, Laci! IGNÁCZ. Alacsony ára, kezétcsókolom. Súgja meg nekem, milyen szeretetreméltó indoknak köszönheti Farkas, hogy maga angyali szárnyai alá veszi! JÓZSA nevet. Gazember, mindent kell tudnia? ... Farkas jó barátom ... volt. Részleteket is akar? Három éve Frankfurtban ismertem meg, én az ottani operaházban énekeltem, ő meg az egyetemen adott elő. IGNÁCZ nevet. S idegenben a magyarok összetartanak, ugye? JÓZSA. Két hétig, igen. Tehát nincs fegyelmi, Laci? IGNÁCZ. Nincs, istennő. 418
