Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
Függelék - Felelet. Filmforgatókönyv (1972)
Cjfelelel ledést szeretnék létrehozni a professzor s az ország közvéleményét kifejező kormány között. FARKAS tovább malmozik, miniszterhez. Ön Íratott nekem az Ébredő magyarokkal levelet! GRÜNER kíváncsian. Micsoda levelet? MINISZTER. Levelet? FARKAS. Nem tudom, az a kívánsága, hogy lépjek be az Ébredőkhöz. Grüner a miniszterre néz. Ez újra elveresedik. MINISZTER. Micsoda inszinuáció, kérem! TANÁR. Az a fiatalember, aki a levelet a laboratóriumomba hozta, sógora az ön személyi titkárának. Értésemre adta, hogy a levelet nem az ön tudta nélkül írták. MINISZTER az asztalt veri. Hazudott. Ha azt állította, hogy tudtam erről a levélről, akkor ... GRÜNER gúnyosan. Nyilvánlóan hazudott. El nem tudnám képzelni, mi indíthatta volna kegyelmes uramat arra, hogy a legagresszívabb antiszemita mozgalmmal rokonszenvezzen. MINISZTER. Báró úr nyilván nem teszi fel rólam, hogy tudtam a levélről? GRÜNER gúnyosan. Dehogy ... egy pillanatra sem, kegyelmes uram. A MINISZTERNÉ magához int egy asztaluk mellett elhaladó fiatal minisztériumi titkárt. Guszti, nézzem körül a büfénél és szerezzen nekem valami édességet. Csokoládétortát vagy puncsot, lehet esetleg minyonokat is. GUSZTI. Azonnal, kegyelmes asszony. MINISZTERNÉ visszahívja a már elindult fiatalembert. Várjon Guszti! Sajtot is hozhatna nekem, francia Camembert, ha lehet, de csak ha már jó folyós. Ha nem folyós, akkor inkább ementálit. FARKAS Griinerhez. A kegyelmes úr természetesen tudott a levélről. Az a fiatalember, aki nálam jelentkezett, a miniszter úr által személyesen jóváhagyott ösztöndíjjal dolgozik a fajvédő Méhely úr fajbiológiai intézetében. GRÜNER. Természetesen. Hát hol dolgozna egyebütt? A miniszter dühében eltorzult vonásokkal válaszra készül, amikor megpillantja egy fényképész ráirányuló gépét. Arcvonásai egy pillanat alatt átrendeződnek az előírásos miniszteri mosolyba, csak dühösen felszaladt szemöldökei rekedtek meg a magasban, mint a Lysoform plakáté. GRÜNER csodálkozva ránéz, majd észreveszi a fényképészt. Várjon, előbb megtorlóm a szemüvegemet! Megtörli, majd rámosolyog a miniszterre, ez nyájasan visszaröhög. FARKAS nem törődve a fényképésszel. A nevezett fiatalemberrel ma egyébként újra találkoztam. Délelőtt ő vezette az egyetemen azt a tányérsapkás diákcsoportot, mely a zsidó professzorok ellen tüntetett. MINISZTER. Aljas rágalom! FARKAS. Engem ezek a disznóságok nem érdekelnek sem jobbról, sem balról, semmi közöm a politikához. Nekem ne méltóztassék Móricz-kereszteket hozni Ró386
