Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

Függelék - Felelet. Filmforgatókönyv (1972)

(Jelelet KÖPÉNÉ. Még egy tál krumplival sem tudlak megkínálni, Józsi, az isten verje meg ezt a büdös életet. Két napja lisztes, ecetes levesen élünk, mert nincs egy kanál zsírom, hogy rántást kavarhatnék a gyerekeknek. JÓZSI nagyot csavar a hálóinten. Vigyorogva. Épp azért főzd meg a tyúkot! Ha nincs rántott leves, jó a tyúkleves is, igaz-e Bálint? Bálint egy köteg rőzsével a hóna alatt, megáll az ajtóban. JÓZSI. Frissen, fiú, rakd meg a tüzet, az anyukád már nem győzi kivárni, hogy egy jó tyúklevest főzhessen nekünk. A bort is hozd fel a pincéből, fiacskám! KÖPÉNÉ vadul a szemébe néz■ Ha egy nő özvegyen marad, dögöljön meg a gye­rekeivel együtt! JÓZSI. Ez az, dögöljön meg! Százéves korában, végelgyengülésben s hatvanhat unoka ríjon az ágya körül! Egy nagy megkopoasztott tyúkot emel ki, mintha a teknő- ből. Az antikritsztusát, mit találtam! Még mindig nem tette föl a vizet, Lujzika? A két kislány sikítozik, Bálint begyújt a tűzhelybe. KÖPÉNÉ a tyúkot belezi. Sötétben fogunk enni, Józsi, petróleum sincs. JÓZSI. Akkor én elmegyek. Sötétben nem maradok veled egy szobában. KÖPÉNÉ nevet. Ugyan miért? JÓZSI. Az előbb nagyon belenéztél a szemembe. Márpedig én nem házasodok meg, pláne négy pótkocsival a nő szoknyája mögött. FERI (a ferde szájú) beront. Mi az, mama, inast fogadott? Miért nem kötött leg­alább kötényt eléje, hogy be ne lucskolja a nadrágját. KÖPÉNÉ. Az egész fehérneműnk zálogban van, Józsi. FERI. Akkor miért nem vetkőzik gatyára, Józsi bácsi, mit szégyelli magát? Szima­tol. Mi az, népünnepély készül? KÖPÉNÉ. Ne jártasd annyit a szádat! Mosakodj meg, még van elég melegvíz. FERI a tűzhelyhez szalad, lekapja a fazék fedelét. Hát ez honnét van? KISLÁNY. Józsi bácsi találta a teknőben. FERI. Hülye. Mi ez, tyúk? Hirtelen benyúl a fazékba, kiránt egy combot, beleharap. KÖPÉNÉ hozzáugrik, ki akarja rántani a kezéből. Teszed le! Pofonra emeli kezét. FERI ügyesen lebukik előtte, elszalad. Mit vackolódik azért a kis húsért! Egész nap dolgozom magukért, s még ezt is sajnálja tőlem! Köpéné feléje indul, Józsi elébe áll, megfogja a vállát. JÓZSI. Térj magadhoz, Lujza! Hadd faljon a gyerek, ha már úgy meg van vadul­va arra a kis húsra. KISLÁNY visongva. Nekem is adjanak enni, ne mindig csak a fiúknak! KÖPÉNÉ eszméletlen dühében. Egyszer megölöm őket. BÁLINT kislányokhoz fut. Csönd legyen! A kislányok rögtön elhallgatnak, most már csak anyját kell leszerelnie. BÁLINT. Mama, kifut a leves! KÖPÉNÉ ijedten a tűzhelyhez fut. Te is mindenbe beleütöd az orrodat. Dehogy fut ki! BÁLINT. Úgy láttam innét. Hozzak még egy kis sót? Összegyűjtöttem, ami az asz­talfiókban a papír alatt volt. 376

Next

/
Thumbnails
Contents