Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1976 - Kedves Korunk!
1976 Kedves Korunkl Először: in Korunk Évkönyv 1976. Kolozsvár, 1976. 12. - Golyóstollal írt fogalmazványa a P1M Déry-hagyatékának 80., Vegyes irodalmi jegyzetek kézirattári egységében: A félfűlű pallium, Tv-film Félfűlű II. címkéjű füzet. - Levélként elküldött javítás nélküli gépiratának másolata Uo. 42., D.T. által írt levelek egységben: Korunk pallium. A nyomtatott szöveget közöljük, feltüntetve a fogalmazvány javításait. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: 1976 a jubileum éve volt a Korunk történetében: félszázada múlt, hogy 1926 februárjában indult. Szerkesztősége évkönyvvel is tisztelegni kívánt ez alkalomból, s természetesen igyekezett megszólaltatni a korai évfolyamok munkatársait, köztük Déryt is. (A visszaemlékezés első mondatából kiderül: az erre való felkérést a szerkesztés még 1975 nyarán postázta, hiszen az évkönyvnek már 1976 legelejére illett megjelenni. - A hagyatékban kézbe is vehető a szóban forgó, Kolozsvár, 1975. június 11-i keltezésű felkérés: 17., D.T.-nak írt levelek: Korunk pallium.) Déry futólagos emlékeinek a kiegészítésére megemlítjük, hogy a folyóirattal és szerkesztővel, Gaál Gáborral, Balogh Edgárral és 1937-ben tett erdélyi útjával kapcsolatban számos további részletet olvashatunk a Déry Archívum megjelenése előtt álló A Halál takarítónője a színpadon kötetében, annak Kitörési kísérlet a magányból című fejezetében. A Déry és a Korunk kapcsolatát megvilágító leveleket l. a Kovács Erzsébet által sajtó alá rendezett kötetben: Gaál Gábor: Levelek (1921-1945). Bukarest, 1975. A Déry visszaemlékezéseiben említett nevekről: Dienes László (1889-1953) szociológus, író, 1919-ben népbiztos, ezt követően Bécsbe emigrált, majd a húszas évek közepén Romániába távozott: a Korunk alapítója és 1929-ig szerkesztője. - Bátyja, Dienes Pál (1882-1952) matematikus, filozófus, 1919-et követően Bécsben, 1921- től Londonban telepedett le. A levél további érdekessége, hogy Déry anyai nagyanyjának nagyváradi születéséről itt olvashatunk először. A családi irattárból (l. az író szüleinek házassági bizonyítványát) eddig csak lánynevéről tudtunk IReichenberger Berta], s arról, hogy Bécsben Rosenberg Lipót felesége lett.) (Megkapó emberi alakját viszontláthatjuk - özvegy Parcen-Nagy Júliaként A befezetlen mondatban.) A homokóra madarai című cikkhez kapcsolódóan sajnos összekuszálódtak Déry emlékei. Kosztolányi Dezső nem a cikkben említett és 1927. március 5-én tartott előadásához szólt hozzá, hanem 281
